Öt ténnyel cáfolja a NATO Moszkva hazugságait
Számos olyan kommunikációs fegyverrel él Moszkva, ami jól átgondolva badarság, de mégis ha sokszor elmondják, sokan elhiszik. A cáfolatokra szükség van, és most Magyarország szövetségi rendszere, a NATO igyekezett helyre tenni orosz mítoszokat:
1. mítosz: A NATO háborúban áll Oroszországgal Ukrajnában
Tény: A NATO nem áll háborúban Oroszországgal, és nem törekszik konfrontációra Oroszországgal. Amit a NATO csupán támogatja Ukrajnát az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelemhez való jogában.
Az elmúlt hónapokban szigorúan védekező intézkedéseket hozott a katonai szövetség, hogy növeljék a NATO-csapatok jelenlétét a szövetség keleti részén. Ez biztosítja, hogy Moszkvában ne legyen helye félreértéseknek azzal kapcsolatban, hogy készek vagyunk megvédeni minden szövetségesünket. Alapvető feladata a szervezetnek harminc nemzet biztonságának megőrzése. Felelősség is terheli a szövetséget, hogy a konfliktus ne eszkalálódjon és ne terjedjen túl Ukrajnán, mert ez még pusztítóbb és veszélyesebb lenne.
2. mítosz: A NATO megígérte Oroszországnak, hogy a hidegháború után nem fog bővülni
Tény: Ilyen megállapodás soha nem született. A NATO ajtaja 1949-es alapítása óta nyitva áll az új tagok előtt, és ez soha nem változott, írja a NATO hivatalos oldala. Ezt a “nyitott ajtók politikáját” a NATO alapító szerződésének 10. cikke rögzíti, amely kimondja, hogy “bármely más európai állam, amely képes előmozdítani e szerződés elveit és hozzájárulni az észak-atlanti térség biztonságához”, kérheti a tagságot. A tagságról szóló döntéseket a szövetségesek konszenzussal hozzák meg. Az Egyesült Államok, Európa és Oroszország által aláírt egyik szerződés sem tartalmazott rendelkezéseket a NATO-tagságról.
A NATO egyesült Németországon túli bővítésének gondolata 1989-ben nem volt napirenden, különösen mivel a Varsói Szerződés még mindig létezett. Ezt Mihail Gorbacsov is megerősítette egy 2014-es interjúban:
“A ‘NATO-bővítés’ témája egyáltalán nem került szóba, és nem is került szóba azokban az években. Ezt teljes felelősséggel mondom. Egyetlen kelet-európai ország sem vetette fel a kérdést, még azután sem, hogy 1991-ben megszűnt a Varsói Szerződés. A nyugati vezetők sem vetették fel”.
A Fehér Ház titkosított átirataiból az is kiderül, hogy 1997-ben Bill Clinton következetesen visszautasította Borisz Jelcin ajánlatát egy “úri megállapodásra”, miszerint egyetlen volt szovjet köztársaság sem lép be a NATO-ba:
“Nem vállalhatok kötelezettségeket a NATO nevében, és én magam sem leszek abban a helyzetben, hogy megvétózzam a NATO bővítését bármely ország tekintetében, nemhogy hagyjam, hogy ön vagy bárki más ezt megtegye… A NATO konszenzus alapján működik”.
3. mítosz: A NATO agresszív és fenyegetést jelent Oroszországra nézve
Tény: A NATO egy védelmi szövetség, amelynek célja a tagok védelme. Hivatalos politikája szerint “a NATO nem törekszik konfrontációra, és nem jelent fenyegetést az Orosz Föderációra.”
A NATO nem szállta meg Grúziát; a NATO nem szállta meg Ukrajnát. Oroszország tette.
A NATO az elmúlt 30 évben következetesen és nyilvánosan kinyújtotta a kezét Oroszország felé. Együtt dolgoztunk a kábítószer- és terrorizmusellenes küzdelemtől kezdve a tengeralattjáró-mentésen át a polgári vészhelyzeti tervezésig, még a NATO-bővítés időszakában is. 2014-ben azonban Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív fellépésére válaszul a NATO felfüggesztette a gyakorlati együttműködést Oroszországgal. Nem törekszünk konfrontációra, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Oroszország megszegi a nemzetközi szabályokat, aláássa stabilitásunkat és biztonságunkat.
Válaszul arra, hogy Oroszország katonai erőt alkalmazott Ukrajna ellen, a NATO 2016-ban négy többnemzeti harccsoportot telepített a balti államokba és Lengyelországba. A Krím Oroszország általi jogellenes annektálása előtt a szövetség keleti részén nem voltak szövetséges csapatok.
Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziójára válaszul a NATO jelentősen megerősítette elrettentő és védelmi pozícióját, többek között négy új harccsoporttal a szövetség keleti részén. A madridi NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek egyetértettek abban, hogy Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést a biztonságukra, valamint az euroatlanti térség békéjére és stabilitására. A szövetségesek abban is megállapodtak, hogy tovább erősítik a NATO pozícióját. A szövetségesek azonban továbbra is készek arra, hogy a kockázatok kezelése és mérséklése, az eszkaláció megelőzése és az átláthatóság növelése érdekében nyitott kommunikációs csatornákat tartsanak fenn Moszkvával.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/28/medvegyev-ugysem-mer-reagalni-a-nato-ha-ledobjuk-az-atomot/” ][/hm_embed]
4. mítosz: A NATO bekeríti és megpróbálja megfékezni Oroszországot
Tény: A NATO egy védelmi szövetség, amelynek célja a tagállamok védelme. Gyakorlatok és katonai telepítések nem Oroszország, vagy bármely más ország ellen irányulnak.
Ez a mítosz a földrajzot is figyelmen kívül hagyja. Oroszország szárazföldi határainak mindössze 6%-a érinti a NATO-országokat. Oroszországnak 14 országgal van szárazföldi határa.
Ezek közül csak öt NATO-tagállam.
A NATO területén kívül a szövetségnek csak Koszovóban és Irakban van katonai jelenléte. A KFOR békefenntartó missziót az ENSZ Biztonsági Tanácsának megbízásából végzik.
A NATO iraki nem harci missziója hozzájárul a terrorizmus elleni küzdelemhez, és az iraki kormány kérésére, az iraki szuverenitás teljes tiszteletben tartása mellett valósul meg.
Ezzel szemben Oroszország három országban (Grúziában, Moldovában és Ukrajnában) katonai támaszpontokkal és katonákkal rendelkezik, a kormányok beleegyezése nélkül.
Ráadásul Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja megzavarta a békét Európában, aláásva a nemzetközi biztonságot és stabilitást.
5. mítosz: A NATO beavatkozásai a volt Jugoszláviában, Koszovóban és Líbiában azt bizonyítják, hogy a szövetség nem védekező
Tény: A volt Jugoszlávia nem a NATO miatt bomlott fel. A szövetség nem alkalmazott katonai erőt a volt Jugoszlávia határainak megváltoztatására. 1992-1995 között a NATO számos katonai műveletet hajtott végre Boszniában, beleértve a repüléstilalmi zóna érvényesítését és az ENSZ békefenntartóinak légi támogatását.
Ezeket a tevékenységeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendelte el, amelynek Oroszország is tagja.
A NATO 1995-ben a boszniai szerb állások elleni légicsapásai segítettek előkészíteni az utat a daytoni békemegállapodáshoz, amely véget vetett a több mint 100 000 halálos áldozatot követelő boszniai háborúnak. 1996-tól kezdve a NATO vezette a boszniai többnemzetiségű békefenntartó erőket, amelyekben orosz csapatok is részt vettek. Az Európai Unió 2004-ben vette át ezt a missziót. (A Magyar Honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy által kiadott parancs szerint a 147 fős kontingens 2022. február 28-án, illetve március 10-én utazott ki, és február 28-től 2023. február 27-ig műveleti területen teljesít szolgálatot, írja a Délmagyar.)
A NATO vezette líbiai műveletet 2011-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsának két határozata (1970. és 1973.) alapján indították el, amelyek közül egyiket sem ellenezte Oroszország. Az 1973-as ENSZ BT-határozat felhatalmazta a nemzetközi közösséget, hogy “tegyen meg minden szükséges intézkedést” a “polgári lakosság és a támadás veszélyének kitett polgári lakott területek védelme érdekében”. Ezt tette a NATO, a regionális államok és az Arab Liga tagjainak politikai és katonai támogatásával.
A NATO 1999-es koszovói műveletét az ENSZ és a Kontaktcsoport – amelynek Oroszország is tagja volt – több mint egy évig tartó intenzív diplomáciai erőfeszítései követték a konfliktus lezárására. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa többször is a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélynek minősítette a koszovói etnikai tisztogatást és a menekültek növekvő számát. A NATO missziója segített véget vetni az emberi jogok nagymértékű és tartós megsértésének és a polgári lakosság meggyilkolásának. A KFOR, a NATO jelenleg is működő koszovói békefenntartó missziója az ENSZ BT megbízatásával (1244. sz. ENSZ BT-határozat) rendelkezik, és Belgrád és Pristina egyaránt támogatja. (Jelenleg 500 magyar békefenntartó teljesít szolgálatot Koszovóban.)
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/01/ukrajna-nato-hoz-valo-csatlakozasat-pont-a-nato-akaszthatja-meg/” ][/hm_embed]
Source: NATO
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egyiptom: 3900 éves, lebilincselő felfedezést tettek a régészek
Pontos számot közölt Ukrajna az ellenük harcoló orosz haderőről
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti