Önfeláldozás vagy esztelenség? Ukrajna miatt teljesen lenullázta lőszertartalékait Németország

A jelentések szerint Németország lőszerkészletei fogyóban vannak, ennek ellenére, október 10-én Berlin bejelentette, hogy a négy IRIS-T SLM légvédelmi rendszer közül az elsőt “a következő napokban” biztosítja Ukrajnának.

A kercsi híd felrobbantása miatt véres bosszút állt Oroszország, hatan vesztették életüket és ötvenen sebesültek meg az ukrán fővárosban a hétfői orosz rakétacsapások következtében. A cél egyértelmű volt Vlagyimir Puyin orosz elnük részéről: a civil lakosságot igyekszik rettegésben tartani. Azonban ahogy eddig is sokszor elszámította magát Moszkva, most is így történt. A Nyugat, és egyébként még Kína és India is, elítélte a véres megtorlást. Ukrajnával több szövetséges ország is arról biztosította Volodimir Zelenkszkij elnököt, hogy még nagyobb fegyverszállítmányokat küldenek a védekező ország légvédelmének megerősítésére.

Joe Biden amerikai elnök közölte, hogy az újabb orosz támadások tovább erősítik az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy mindvégig kiálljon Ukrajna polgárai mellett. Rámutatott, hogy a támadások civileket öltek és sebesítettek meg, és nem katonai célpontokat pusztítottak el, ami az amerikai elnök szerint jól jelzi Vlagyimir Putyin törvénytelen háborújának végletes kegyetlenségét.

A németek is az elsők között biztosította Kijevet a támogatásáról:

“A Kijev és számos más város elleni megújult rakétatűz világossá teszi, hogy mennyire fontos a légvédelmi rendszerek gyors leszállítása Ukrajnának. Oroszország rakéta- és dróntámadásai elsősorban a polgári lakosságot terrorizálják. Ezért támogatjuk őket most elsősorban légvédelmi fegyverekkel”

– mondta Christine Lambrecht német védelmi miniszter egy nyilatkozatban, írja az The EurAsian Times.

Repülőgépek, helikopterek, cirkálórakéták, sugárhajtású tüzérségi fegyverek, drónok, radarelhárító rakéták és bombák ellen képes csapást mérni a Berlin által felajánlott Diehl Defense IRIS-T SLM egy szárazföldi légvédelmi rendszer, mivel módosított rövid hatótávolságú irányított rakétákat alkalmaz.

Kiürült lőszerraktárak Németországban

A német felajánlást egy kicsit beárnyékolja odahaza, hogy a német médiában megjelent jelentések szerint az ország nincs felkészülve egy proaktív fegyveres konfrontációra, mivel a lőszerkészlete mindössze két napig tartana ki.

A NATO egyértelmű elvárása Németországgal szemben, hogy 30 napos harcra elegendő lőszert halmozzon fel. Ezzel szemben Eva Hoegl, a német parlament védelmi biztosa a Business Insidernek (BI) elmondta, hogy Németországnak 20 milliárd euróra lenne szüksége ahhoz, hogy elegendő lőszert vásároljon a NATO-követelményeknek megfelelő mennyiségben.

“Ugyanakkor nincs elég tárolókapacitásunk. Ez azt mutatja, hogy több erőfeszítésre van szükség”

– mondta.

Miután Oroszország februárban katonai inváziót hajtott végre Ukrajnában, Németország és számos más nyugati ország lőszert és fegyvereket kezdett el szállítani Ukrajnának, kimerítve ezzel saját készleteit.

Hans Christoph Atzpodien, a Német Biztonsági és Védelmi Ipari Szövetség (BDSV) vezérigazgatója elmondta, hogy a hiány problémája “nem fog javulni, ha a lőszert kivonják a Bundeswehr készleteiből, miközben ezzel egyidejűleg nem adnak megfelelő megrendeléseket a védelmi iparnak”. Ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi hiányt sem igyekeznek pótolni újabb megrendelésekkel.

A gondot mutatja, hogy augusztusban Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentette, hogy Németország a súlyos felszereléshiány miatt nem tud több fegyvert szállítani Ukrajnának katonai készleteiből.

Németország már számos fegyvert küldött Ukrajnának, köztük 50 bunkerromboló rakétát, 21,8 millió lőszert lőfegyverekhez és 53 000 lőszert önjáró légvédelmi lövegekhez. Berlin egyedül nehézfegyvereket nem hajlandó adni Kijevnek. Áprilisban Németország ígéretet tett Ukrajnának Leopard harckocsik és Marder harcjárművek szállítására. A közvetlen küldés helyett csereegyezmény létrehozását javasolta. Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter szeptemberben azt állította, hogy Berlin figyelmen kívül hagyta Kijev Leopard harckocsikra és Marder gyalogsági harcjárművekre vonatkozó kéréseit, és csak “elvont félelmekkel és kifogásokkal” szolgált.

Az elképzelés szerint a NATO-országok, például Lengyelország vagy Szlovákia szállíthatnának Ukrajnának elavult szovjet korabeli harckocsikat, például Leopard 1-eseket, és Németország szállíthatna utánpótlást a modernebb, egyenértékű fegyverekkel, például Leopard 2-esekkel.

Németország azzal védte a régebbi fegyverek átadására vonatkozó tervét, hogy Ukrajna hadserege a szovjet korszakból származó felszereléshez volt szokva, és csak azzal kellene ellátni. A terv egyetlen problémája, hogy a fegyvercsere meghiúsult, és emiatt Németországnak most kritikával kell szembenéznie. Egyre nagyobb nyomás nehezedik Olaf Scholz német kancellárra, hogy döntsön a fegyverek Ukrajnának történő szállításáról. Christine Lambrecht, Németország védelmi minisztere korábban megjegyezte, hogy “nem olyan egyszerű” további nehézfegyvereket szállítani Ukrajnának.

“Nem olyan egyszerű azt mondani: Megkockáztatom, hogy nem fogunk tudni cselekedni, az ország védelmét, ha mindent odaadunk. Nem, ezt nem fogom megtenni. De vannak más lehetőségeink, az ipar részéről, a partnereinkkel” – idézte Lambrechtet a Deutsche Welle.

Ezzel együtt nem Németország az egyetlen olyan ország, amelynek lőszerkészletei alacsonyak;

a hírek szerint Franciaország is hasonló helyzettel szembesült.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/07/atomtoltetek-magyarorszagon-ez-biztos-csak-poen-pedig-igaz/” ][/hm_embed]