Úgy tűnik, félreismertük: II. Erzsébet elképesztő vagyont titkolhatott el

Alig hunyt el a királynő, máris durva dolgok kerülnek elő. A kormány segítségével rejtette el a több száz millió fontos vagyont?

A brit Üzleti, Energiaügyi és Iparstratégiai Minisztériumnak (BEIS) október végéig válaszolnia kell a II. Erzsébet elrejtett vagyonával kapcsolatos kérdésekre. Ellenkező esetben az illetékesek bíróság elé kerülnek, írja a Guardian.

A brit sajtó már hosszú ideje küzd azért, hogy nyilvánosság megismerhesse a néhai királynő anyagi helyzetével kapcsolatos adatokat. A dokumentumok részletezhetik, hogy II. Erzsébet hogyan használt egy titkos pénzügyi eszközt arra, hogy elrejtse a nyilvánosság elől az általa birtokolt részvényeket, valamint e részvények értékét.

Személyes vagyonának nagyságát, beleértve a befektetéseit is, soha nem hozták nyilvánosságra. A becslések azonban feltételezik, hogy a vagyon akár több száz millió fontot is elérhet.

A sajtó már korábban felfedte, hogy a királynő sikeresen lobbizott a kormánynál azért, hogy olyan törvényt fogadjanak el, amely megakadályozza a részvények nyilvánosságra kerülését. 1973-ban a királynő az ügyvédjét kérte meg, hogy járjon közben azért, hogy a jogszabályt olyan formában fogadják el, ami nem teszi lehetővé a tulajdonosi kör nyilvánosságra kerülését. A jogász azzal érvelt, hogy II. Erzsébet részvényeinek nyilvánosságra hozatala „kínos” lenne.

Az egész királyi család érintett?

A lobbitevékenység eredményeként a kabinet 1977-ben létrehozta a Bank of England Nominees-t. A cég feladata a sajtó által feltárt dokumentumok szerint kifejezetten a „királyi befektetések tartása” volt. Jól el is látta a feladatát: a jelek szerint több mint három évtizeden át titkolta a királynő magánrészvényeit és befektetéseit.

A legújabb információk pedig arra utalnak, hogy a királyi család többi tagja is felhasználhatta ugyanezt a céget, hogy eltitkolja vállalati befektetéseiket. A többi Windsor kiléte, valamint részesedésük mértéke azonban egyelőre ismeretlen.

A cég igazgatótanácsának viszont évente jelentést kell küldenie a kormánynak, amelyben szerepel a részvénytulajdonosok kiléte.

A Guardian már 2020-ban közérdekű adatigénylést nyújtott be a BEIS-hez, melyben a jelentések kiadását kérte.

A minisztérium a mai napig sem válaszolt, pedig az állami szerveknek az információszabadságról szóló törvény értelmében húsz munkanapon belül fel kell dolgozniuk a kérelmeket.

Az információszabadságért felelős biztos most megállapította, hogy a minisztérium megszegte a törvény rendelkezéseit. Ezért felszólította az illetékeseket, hogy október 31-éig adjanak érdemi választ a kérelemre, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A BEIS közölte, hogy „a határidőn belül” válaszolni fog.

Érdemes elolvasniÍgy kísérték utolsó útjára II. Erzsébet királynőt