Elfogyott Ukrajna türelme, saját nagy hatótávolságú fegyvert fejleszt Oroszország ellen
Oroszország rakéta- és dróntámadásai az ukrán városok ellen újabb fejezet a szomszédunkban dúló háborúnak. És nagy változást is hozhat ez a civilek elleni orosz terrorkampány. Az ukránok régóta kérnek olyan fegyvereket, amelyekkel Oroszországot megtámadhatják, hogy ne csak “fotelből” nézzék az oroszok a háborút, hanem meg is tapasztalják a saját bőrükön. Úgy tűnik, eljött a cselekvés ideje Kijevben.
Nagy hatótávolságú fegyverekkel támadhatja Ukrajna Oroszországot?
Ukrajnát váratlanul érte a dróntámadások megnövekedett száma, amely túlterhelte légvédelmét és föld-levegő rakétarendszereit. Most azonban azon van, hogy gyorsan felvegye a harcot a kamikaze dróncsapásokkal szemben, és egy teljesen új “nagy hatótávolságú” fegyverrendszerre támaszkodva ellentámadást indítson, írja az EurAsian Times.
Az Ukroboronprom állami tulajdonú védelmi vállalat október 17-én közölte, hogy az ukrán kormány kifejlesztett egy nagy hatótávolságú csapásmérő fegyvert, és hamarosan készen áll arra, hogy a hadsereg bevethesse. Nem titkolt célja Kijevnek, hogy a fegyvert válaszként vetik majd be az iráni öngyilkos drónok segítségével végrehajtott orosz rakétatámadásokra. Az ukrán vállalat nemrég egy képet tett közzé egy pilóta nélküli harci repülőgép (UAV) orrkúpjának egy részéről, annak képességeiről azonban szűkszavúan nyilatkozott.
A rendelkezésre álló információk szerint a fegyver 1000 kilométeres hatótávolsággal és 75 kilogrammos tömeggel rendelkezhet. Ezt az információt azonban külső forrás egyelőre nem erősítette meg.
Ukraine’s state manufacturer of weapons and military hardware @ukroboronprom completes the development of a new long-range weapon in response to Russia’s drone attack.
“Range – 1,000km, weight – 75kg. We are finishing the development.”#StatOfTheDay📝https://t.co/rRSXqW0pZd pic.twitter.com/KuCOpMN4YO
— TEXTY.org.ua in English (@Textyorgua_Eng) October 17, 2022
Bár Ukrajna új, nagy hatótávolságú csapásmérő fegyverrendszeréről kevés információ áll rendelkezésre, az ország már régóta szeretne ilyen fegyvert beszerezni nyugati partnereitől. Hiábavaló volt azonban a várakozás, mivel az olyan országok, mint az Egyesült Államok, eddig tartózkodtak attól, hogy olyan nagy hatótávolságú fegyvereket küldjenek, amelyek sérthetik Oroszországot és eszkalálhatják a háborút.
Oroszország ráadásul figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne küldjön ilyen fegyvereket Ukrajnába, mert szerinte egy ilyen lépés Washington közvetlen bevonásához vezethet a konfliktusba. Oroszország taktikai atomfegyverek bevetésével is fenyegetőzött ilyen esetben.
HIMARS
Föld-levegő rakéták felhasználása arra, hogy kilőjék az iráni drónokat egyébként nagyon nem érné meg pénzügyileg. Egy-egy iráni egység ugyanis mindössze 10-20 ezer dollárba fáj, ezzel szemben egy új AIM-120 AMRAAM rakéta, amit Ukrajna a NASAMS amerikai rakétaelhárító rendszerben használna millió dolláros tétel.
Bár az igazán nagy hatótávolságú rakéták kapcsán az amerikai álláspont nem változott, van amiben puhult Washington álláspontja, illetve változott, mert az elmúlt hónapokban kiismerték az ukrán taktikát, stratégiát és Kijev megbízhatóságát. Korábban például az amerikaiak úgy vélekedtek, hogy HIMARS-rakéták átadása az oroszoknál túlságosan eszkalálná a konfliktust, hisz azzal Kijev biztosan Oroszország területe ellen indítana támadást. Ám miután az ukránok biztosítékokat adtak arra nézve, hogy ez nem fog megtörténni, a Biden-adminisztráció végül beleegyezett abban, hogy Ukrajna HIMARS-okat kapjon. Ezzel pedig hatalmas előnyhöz juttatták szövetségeseiket, hisz ezekel Kijev súlyos pusztítást végzett az oroszok és az orosz utánpótlás soraiban.
ATACMS
A kamikaze drónokat használó pusztító légibombázásra válaszként az Egyesült Államok beleegyezett a NASAMS (National Advanced Surface-to-Air Missiles – fejlett nemzeti felszíni légvédelmi rakéták) szállításának felgyorsításába is. Ugyanakkor továbbra sem vállalt kötelezettséget arra, hogy olyan nagy hatótávolságú fegyvereket küldjön Ukrajnának, amelyek képesek csapást mérni orosz területre. A CNN a múlt hónapban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok valószínűleg nem fogja a közeljövőben az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátani a “halálos” ATACMS-eket, egy olyan rendszert, amelyet Kijev már hónapok óta kér.
Az ukrán hadsereg által jelenleg használt GMLRS rakéták maximális hatótávolsága 84 kilométer, míg az ATACMS akár 300 kilométerre lévő célpontokat is képes eltalálni. Ilyen nagy hatótávolságú csapásmérő képességgel Ukrajna számos értékes célpontot semmisíthetne meg Oroszországon belül. A Biden-kormányzat úgy véli, hogy az ATACMS biztosítása Ukrajnának további eszkalációt okozna. Ott tehát még nem tart az amerikai-ukrán barátság és bizalom, hogy Washington ezeket a fegyvereket is átadja.
“Ha Washington úgy dönt, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat szállít Kijevnek, akkor átlépi azt a bizonyos vörös vonalat, és a konfliktus közvetlen részesévé válik” – mondta az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova egy szeptember 15-i tájékoztatón. Az azonban az eddigi tapasztalatok alapján kevéssé valószínű, hogy akár amerikai, akár saját fejlesztésű fegyverekkel Oroszország területét támadják meg az ukránok szándékosan.
Source: eurasiantimes.com
