Az ókori egyiptomiak égetővasat használtak rabszolgáikon
Egy új tanulmány szerint az ókori Egyiptomból származó kis égetővasakat valószínűleg az emberi rabszolgák bőrének megjelölésére használták.
Több ókori szöveg és illusztráció, valamint tíz, 3000 évvel ezelőttről származó bélyegzővas arra utal, hogy az ókori egyiptomiak megbélyegezték rabszolgákat. Ezek a valójában bronzból készült bélyegzővasak a British Museum és a University College London Petrie Egyiptomi Régészeti Múzeumának gyűjteményében találhatók, írja a Science Alert.
A The Journal of Egyptian Archaeology című folyóiratban október 15-én megjelent tanulmány szerint a bélyegzővasak nagyjából az egyiptomi 19. dinasztia idejéből származnak, az i. e. 1292-től az i. e. 656-ban véget ért 25. dinasztiáig.
Eddig a legtöbb egyiptológus azt feltételezte, hogy szarvasmarhák vagy talán lovak megbélyegzésére használták. De a múzeumokban található jelölők túl kicsik erre a célra – mondta Ella Karev, a Chicagói Egyetem egyiptológusa, a tanulmány szerzője.
“Olyan kicsik, hogy ez kizárja, hogy szarvasmarhákon vagy lovakon használták őket” – mondta a Live Science-nek. “Nem zárom ki a lehetőséget, de nincs bizonyítékunk arra, hogy kis állatokat, például kecskéket megbélyegeztek volna. Viszont bizonyíték van arra, hogy embereken alkalmaztak ilyet”.
Emberek megjelölése
Az ókori egyiptomi bélyegzővasak némelyike szinte pontosan ugyanolyan méretű, mint azok a bélyegzővasak, amelyeket az európaiak évszázadokkal később, a transzatlanti rabszolga-kereskedelem során használtak az afrikai rabszolgákon – mondta Karev. “A 19. század közepéről és végéről származó emberi bélyegzővasak párhuzamba állnak az itt tárgyalt kisebb bélyegzővasak méretével és alakjával” – írta a tanulmányban.
Az ókori egyiptomi írások is beszélnek a rabszolgák “megjelöléséről”, ami feltehetően a tetoválás gyakorlatára utal. A megbélyegzés például a hadifoglyok ábrázolásán látható egy faragványon, amely a 20. dinasztia idejéből, talán Kr. e. 1185 körülről származik, a Luxor melletti Medinet Habuban, Felső-Egyiptomban.
A kutatások azonban azt mutatják, hogy az ókori Egyiptomban a tetoválást szinte kizárólag nőkön és vallási céllal végezték, és a Medinet Habu faragványon látható hadifoglyok megjelölése nem valószínű, hogy tetoválás lenne.
Egyiptomi rabszolgaság
Karev szerint a rabszolgaság gyakorlata Egyiptomban nagyon különbözött a rabszolgaság modern felfogásától, amelyet a transzatlanti rabszolga-kereskedelem alakított ki.
“Ahogyan mi a rabszolgaságot, a jobbágyságot, a bérrabszolgaságot, az adósrabszolgaságot definiáljuk, ezek mind modern osztályozások és kategorizálások”. “Az ókori egyiptomiak nem rendelkeztek ilyen osztályozásokkal, ezért a történészeken múlik, hogy kitalálják, mi is történt valójában, kontextusban.”
Míg az ókori írások szerint az embereket néha megvásárolták és eladták, mint tulajdont, és talán a földdel együtt, amiből éltek – amit ma “jobbágyoknak” neveznek -, arra is van bizonyíték, hogy a rabszolga házasságához szükséges hozományt a tulajdonos fizethette, és hogy sok rabszolgát családokba fogadtak be.
Emellett arra is van bizonyíték, hogy az embereket gyakran manumitálták, vagyis felszabadították a rabszolgaságból, és az egyiptomi társadalom rendes tagjaivá váltak – mondta.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/12/i-karoly-hadjarata-ahol-egy-magyar-vitez-mentette-meg-a-roman-arulastol/” ][/hm_embed]
