Aranyércnek vélt követ tartogatott évekig, de még annál is ritkább dolgot talált

2015-ben David Hole az ausztráliai Melbourne melletti Maryborough Regional Parkban kutatott.

Fémdetektorral felvértezve valami szokatlant fedezett fel – egy nagyon nehéz, vöröses színű kőzetet, amely sárga agyagban pihent. Hazavitte, és mindent megpróbált, hogy felnyissa. Biztos volt benne, hogy egy aranyrög van a szikla belsejében – elvégre Maryborough az Aranymezők régiójában fekszik, ahol az ausztrál aranyláz a 19. században tetőzött, írja a Science Alert.

Hogy feltörje a leletét, Hole próbálkozott kőfűrésszel, sarokcsiszolóval, fúróval, sőt, még savval is leöntötte. Azonban még kalapáccsal sem tudta feltörni. Ennek oka, hogy amit olyan keményen próbált felnyitni, az nem aranyrög volt. Mint évekkel később kiderült, egy ritka meteorit volt.

“Olyan szoborszerű, gödrös kinézete volt” – mondta Dermot Henry, a Melbourne Museum geológusa a The Sydney Morning Heraldnak 2019-ben. “Ez akkor alakul ki, amikor átjutnak a légkörön, kívülről megolvadnak, és a légkör megformálja őket.”

Hole nem tudta kinyitni a “követ”, de még mindig kíváncsi volt rá, ezért elvitte a rögöt a Melbourne-i Múzeumba azonosításra. “Sok olyan követ néztem már meg, amelyekről az emberek azt hitték, hogy meteoritok” – mondta Henry a Channel 10 Newsnak. Henry elmondta, hogy 37 év múzeumi munka és több ezer kőzet vizsgálata után a felajánlások közül mindössze kettőről derült ki, hogy valódi meteorit.

Ez volt az egyik a kettő közül.

“Ha egy ilyen kőzetet látnánk a Földön, és felemelnénk, nem lenne ilyen nehéz” – magyarázta Bill Birch, a Melbourne-i Múzeum geológusa a The Sydney Morning Heraldnak. A kutatók tudományos közleményt adtak ki a 4,6 milliárd éves meteorit leírásáról, amelyet Maryborough-nak neveztek el a megtalálásához közeli város után. A meteorit 17 kilogrammot nyom, és miután gyémántfűrésszel levágtak belőle egy kis szeletet, a kutatók felfedezték, hogy összetételében magas a vastartalom, így H5-ös közönséges kondritnak számít.

Ha kinyitja, láthatja a fém ásványok apró kristályosodott cseppjeit, az úgynevezett kondrulákat is.

“A meteoritok az űrkutatás legolcsóbb formáját nyújtják. Visszarepítenek minket az időben, és nyomokat szolgáltatnak Naprendszerünk koráról, kialakulásáról és kémiájáról” – mondta Henry.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/26/tovabb-dagad-a-vatikan-zavaros-penzugyei-miatt-inditott-per/” ][/hm_embed]