A tenisz világranglista sem olyan idős, mint gondolnánk
Szponzorált tartalom
A teniszről talán kevesen tudják, hogy egy francia eredetű játékból nőtte ki magát, de nem Franciaországban. A mostani formáját Angliában érte el, ott alakították ki az első szabályrendszert is. És ott rendezték meg még az első tornát is 1876-ban. A tenisz azóta pedig folyamatosan növeli a népszerűségét, egyértelműen a 10 legnépszerűbb sport között van a világon.
Vannak kifejezetten népszerű versenyek is, amelyeket milliók követnek a televízióban és rengetegen fogadnak is az eseményekre. Mert a sportfogadás világában is az egyik legnépszerűbb sportág a tenisz, már csak azon egyszerű tényből kiindulva is, hogy itt nincs döntetlen eredmény, tehát két opció közül választhatunk, amikor fogadunk. A US Open fogadás a négy Grand Slam egyikének, a US Opennek a fogadását jelenti, de a másik három Grand Slam verseny is a kiemelt fogadások közé tartozik.
A US Open eredmények egyébként ma már minden meccs vonatkozásában elérhetőek valós időben és a legtöbb meccset a magyar nézők is könnyedén tudják élőben követni. Így az élő tenisz fogadás is nagyszerű opció arra, hogy ne csak jól szórakozzunk, de egy kis pénzt is keressünk a tenisszel. Magyarországon is elég népszerű a tenisz, a Magyar Tenisz Szövetség versenyein elég sok utánpótláskorú versenyző is feltűnik mindig. A tenisz világranglista legjobb 100 versenyzője között pedig azért rendszeresen szokott lenni magyar női és férfi teniszező is. De most nem is annyira a tenisz aktuális helyzetébe akarunk belemenni, hanem meg akarunk mutatni néhány olyan érdekességet, amelyet talán kevesen tudtak a teniszről.
Érdekességek a tenisz történetéből
Az első ilyen érdekesség az, amit a bevezető mondatunkban már írtunk is. A tenisz elődje a 12. századi Franciaországban született, jeu de paume néven. Ez magyarra fordítva a tenyérjátéknak felelt meg. A lényege az volt, hogy először egy kesztyűvel, majd később egy ütővel az egyik játékos falnak ütött egy labdát, a másik pedig megpróbálta eltalálni. Valami hasonló, mint amit most fallabdaként ismerünk.
Mindenesetre ez az eredeti játék nem is versenyszerűen űzött sport volt, csak ünnepségeken játszottak vele. Aztán valamelyest elterjedt ez a játék Európa-szerte szerzeteseknek köszönhetően. És végül elkezdett önálló életet is élni, hiszen többféle játék létrejött belőle. Érdekességként pedig maradt még most is egy olyan játék, amelyben labdát ütnek az emberek puszta kézzel a falnak egymással játszva. De felmerülhet a kérdés, honnan akkor a tenisz név?
Úgy gondolják most, hogy ez még akkor született, amikor a szerzetesek mindenhol játszották a játékot. Amikor elkapták a visszapattanó labdát, azt kiáltották, hogy “tenez”, ami azt jelenti, hogy vigyázz/megvan és társai. Aztán ebből formálódott a jelenleg is ismert szó. Persze azért meglepődnénk, ha ma egy élő tenisz meccsen valaki ezt kiabálná folyamatosan. Meglepő módon egyébként eredetileg a teniszlabda sem olyan volt, mint most, fából készítették őket, szóval el bírjuk képzelni hogyan pattanhatott.
Egy US OPEN fogadas egészen új irányt venne, ha most is fa labdával játszanának a teniszezők. Viszont teljesen jogos a kérdés ismét, hogy miért ilyen furán kell az eredményeket számolni a teniszben, mint most? Mert például a US OPEN eredmények között ilyeneket láthatunk, hogy
- 15-0,
- 30-15
- vagy éppen 40-0.
Erre azt mondják a szakértők, hogy szintén a tenisz születéséhez kell visszamenni Franciaországba, ahol az eredményeket a kézzel játszott játék esetén egy óra lapján követték az eredményeket.
Minden egyes pontnál negyed órával mozdították meg az órát. Az volt a győztes, aki először érte el az órát, azaz a hatvanat. Persze ez nem magyarázza, hogy most miért jön a 15-30 után. Erre elvileg a magyarázat az lehet, hogy két ponttal kellett a játékosoknak nyerni és ez csak így jöhetett össze, hogy 40-50, aztán jött a hatvan. A Magyar Tenisz Szövetség honlapján elég jó magyarázat olvasható amúgy a tenisz történetéről és eszerint akár még az is elképzelhető, hogy a pálya mérete járult hozzá a pontozási rendszer létrejöttéhez. Hiszen eredetileg 45 yardos volt a pálya, ahol minden pont után a játékosok 15 lábbal volt kénytelen előrelépni.
Ma már teljesen természetes azonban ez a pontozási rendszer, ahogy a tenisz világranglista működése is hozzátartozik a tenisz mindennapokhoz. Az első év, amikor tényleg megjelent már egy teniszre nagyon emlékeztető verzió, az 1873-ban volt, amikor egy bizonyos Walter Wingfield először kezdett el füvön játszani valami nagyon hasonlót, mint a tenisz. Eredetileg csak nagyon gazdag emberek játszhatták. 1874-ben pedig már az első füves teniszversenyt rendezték meg az Egyesült Államokban.
1896-ban jelent meg a tenisz az olimpiai játékokon, míg 1897-ben már a nőket is meghívták egy versenyre. Akkoriban nagyon sok királynak és arisztokratának épült saját teniszpályája is, így például VIII. Henrik angol király is épített magának egy pályát a Hampton Court Palace-ban.
Wimbledonban is a nemeseknek és arisztokratáknak épült fel a teniszpálya, ugyanott, ahol most is játszanak rajta. Ahogy látható, a tenisz vonatkozásában számtalan érdekességről lehet mesélni, viszont ami még fontosabb ennél, amire szakértőnk, Kollar Aladar is rámutat, hogy napjainkban a népszerűsége egyáltalán nem csillapodott, a legendás játékosok, mint Federer vagy Nadal olyan szinten járultak hozzá a sportág fejlődéséhez, hogy ezt nem lehet eléggé meghálálni nekik. Aladar további cikkei egyébiránt itt tekinthetőek meg.
Persze számtalan hihetetlen történet születik nap mint nap, gondoljunk bele, hogy volt már olyan teniszmeccs is, amelyik három napon keresztül tartott. Vagy gondoljunk a legrövidebb teniszverseny rekordjára is. És nap mint nap születnek ilyen érdekességek, hiszen a teniszben ma már szinte minden napra jut egy kisebb torna vagy mérkőzés. És a világ szinte minden részén elérhető közelségben vagy teniszpálya is, szóval akinek kedve van saját magának is belekóstolni ebbe a különleges sportágba, az bármikor megteheti.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?