Leárazott F-16-osok és ISIS Törökország és USA közös találkozóján

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere Washingtonban fogadja Mevlut Cavusoglu török külügyminisztert egy olyan találkozóra, amelyen várhatóan F-16-os vadászgépek lehetséges eladása, valamint Törökország elutasítása Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának jóváhagyására.

A szerdai találkozó az első hivatalos látogatás Törökország vezető diplomatája részéről azóta, hogy Joe Biden amerikai elnök közel két évvel ezelőtt hivatalba lépett – megfigyelők szerint ez tükrözheti a két ország közötti bonyolult kapcsolatot. Blinken és Cavusoglu már korábban is találkozott NATO-csúcstalálkozók és ENSZ-ülések alkalmával.

“Szoros szövetségesek és partnerek vagyunk” – mondta Blinken a találkozó elején – “ez nem jelenti azt, hogy nincsenek nézeteltéréseink, de amikor vannak, éppen azért, mert szövetségesek és partnerek vagyunk, dolgozunk rajtuk”.

Az Al-jazeera szerint a találkozót megelőzően amerikai és török tisztviselők azt mondták, hogy a fő témák Oroszország ukrajnai inváziója, Szíria és az energetikai együttműködés lesznek. Az Egyesült Államok dicsérte Törökországot az orosz inváziót követő intézkedéseiért, különösen a gabonafolyosó-tárgyalások közvetítéséért.

Ugyanakkor továbbra is aggodalomra ad okot Ankara és Moszkva kapcsolatának elmélyülése. A NATO-szövetségesek közötti kapcsolatok azóta feszültek, hogy Törökország 2019-ben orosz rakétavédelmi rendszereket szerzett be. Ez ahhoz vezetett, hogy Ankara kivonult a következő generációs F-35 vadászrepülőgép-programból.

Van ok aggodalomra is

Törökország most azt reméli, hogy F-16-os repülőgépeket vásárolhat az Egyesült Államoktól. Mindezt egy olyan szerződés keretében, amelyet a kongresszus egyes vezető tagjai a Biden-kormányzat támogatása ellenére elleneznek. A találkozó csúcsán Cavusoglu a lehetséges eladásra utalva a következőket mondta: “Közös stratégiai érdekeinkkel összhangban várjuk a jóváhagyást”.

A török tisztviselő szerint a duó arról is tárgyalni fog, hogy “hogyan erősíthetnénk együttműködésünket a terrorizmus elleni harcban”. Ezzel közvetlenül az ISIL-re (ISIS) és a Kurdisztáni Munkáspártra (PKK) utalt. Ankara mindkét csoportot a Szíriával közös határon túlról érkező fenyegetésnek tekinti.

Az amerikai tisztviselők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Törökország újabb határokon átnyúló katonai műveletet kíván végrehajtani a kurd fegyveres csoportok ellen. Valamint amiatt is, hogy szándékukban áll normalizálni a kapcsolatokat Damaszkusszal. Eközben Törökország volt a fő akadálya annak, hogy Svédország és Finnország csatlakozzon a NATO-hoz, amihez mind a 30 tagállam jóváhagyása szükséges. Törökország és Magyarország még nem hagyta jóvá a kérelmeket.

Törökország azzal vádolja ezeket az országokat, hogy az általa “terroristáknak” tartott kurd csoportoknak adnak menedéket. Azt mondta, hogy különösen Svédországnak kell először egyértelműbb álláspontot képviselnie ezekkel a csoportokkal, valamint azokkal a személyekkel szemben, akiket egy 2016-os puccskísérletért vádol.

Erdogan hétfőn azt mondta, hogy a két országnak legfeljebb 130 “terroristát” kell kitoloncolnia vagy kiadnia Törökországnak, mielőtt a parlament jóváhagyja a NATO-csatlakozási kérelmüket. Az északi országok tisztviselői szerint a követelések túl messzire mennek.

Kedden Finnország azt nyilatkozta, hogy reméli, a török külügyminiszter amerikai látogatása segít majd a patthelyzet feloldásában.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/18/igy-mentette-meg-az-eu-legszegenyebb-orszaga-ukrajnat-oroszorszagtol/” ][/hm_embed]

Source: Al-jazeera