Ürülékük buktatta le az eddig soha nem látott pingvinkolóniát
Eddig ismeretlen császárpingvin-kolóniát fedeztek fel műholdfelvételeknek köszönhetően a nyugat-antarktiszi hóban és jégen.
Röviden a császárpingvinekről
Nevüket drámai fekete, fehér és sárga tollazatukról kapták. A tojó és a hím tollazata és testméretei megegyeznek egymással, és magasságuk eléri a 122 centimétert, míg testtömegük 22 és 45 kilogramm között mozog. A császárpingvinek a legnagyobbak az összes pingvin közül.
A madarak a tengeri életmódhoz alkalmazkodtak, így testük áramvonalas, valamint szárnyaik lekerekítettek és inkább evezőlapátként funkcionálnak, ugyanakkor repülésre képtelen madarak.
A császárpingvinek az antarktiszi nyár nagy részét halak, rákfélék és krill után való búvárkodással töltik. A sötét téli hónapokban a tömött tengeri jég felszínén szaporodnak, néha több mint 50 kilométerre a nyílt óceántól, ahol a hőmérséklet akár mínusz 60 Celsius-fokig is süllyedhet.
Vadászat közben a császárpingvin egyedei akár több mint 20 percig is képesek egy légvétellel a víz alatt maradni, miközben elérhetik az 500 méteres mélységet. Több tulajdonságuk is rendkívüli módon alkalmazkodott a víz alatti életmódhoz, ilyen például a megerősödött hemoglobinjuk, amely lehetővé teszi az oxigénfelvételt nagyobb mélységekben is, valamint tömör csontjaik megakadályozzák, hogy a mélyben a tengervíz okozta nyomás összeroppantsa csontjaikat.
A császárpingvin az egyetlen olyan pingvinfaj, amely az Antarktiszon költ a téli időszakban. A vadon élő császárpingvinek jellemzően a húsz évet is megérhetik, ám egyes megfigyelések alapján vannak olyan egyedeik is, melyek elérik az ötvenéves kort, vagy még idősebbek is ennél.
Ismeretlen kolónia
Egy eddig soha nem látott császárpingvin-kolóniát véletlenül fedeztek fel a Nyugat-Antarktiszról készült műholdas felvételeken, amelyeken jól látható, hogy guanójuk, vagyis ürülékük befesti a jeget.
A kolónia becslések szerint mintegy 1000 felnőtt madárnak ad otthont, 500 párban a kicsinyeikkel, ami viszonylag kicsinek számít egy császárpingvin (Aptenodytes forsteri) szaporodóhelyéhez képest. Ez azonban fontos adalék a fajról eddig ismert adatokhoz.
Peter Fretwell, a Brit Antarktiszkutató Intézet (BAS) földrajzi információs munkatársa decemberben fedezte fel a kolóniát, de a bejelentést késleltették, hogy az egybeessen a minden év január 20-án tartott pingvinek ismertségi napjával.
Fretwell a Live Science-nek elmondta, hogy az Európai Űrügynökség két Copernicus Sentinel-2 műholdjának felvételein a tengeri jég csökkenését vizsgálta, amikor észrevette egy császárpingvin-kolónia jellegzetes jeleit. “Láttam valamit, ami úgy nézett ki, mint egy nagyon apró barna folt a jégen” – mondta.
A Maxar WorldView-3 műhold által októberben készített nagy felbontású felvételeken látható a korábban ismeretlen pingvinkolónia a tengeri jégen. A felvételnek köszönhetően nem csupán a guanófoltok, de még az egyes pingvinek is láthatóvá váltak.
Mivel a pingvinek guanója felgyülemlik, a jég és a hó mélybarna színűvé válik, ezért messziről sokkal könnyebb észrevenni, mint magukat a császárpingvineket. A nagy felbontású felvételeken azonban az egyes császárpingvinek is láthatóak – apró pontokként ábrázolva, és a populáció becslése ezeken alapul, mondta Fretwell.
A császárpingvin-kolóniák gyakran távoliak és nehezen tanulmányozhatók, de a BAS tudósai az elmúlt 15 évben az Antarktisz partvidékéről készült műholdas felvételeken több ilyen kolóniát is felfedeztek.
A legújabb műholdas kutatások szerint az Antarktiszon a korábban becsültnél mintegy 20%-kal több császárpingvin élhet.
A császárpingvinek kizárólag a tömött tengeri jégen szaporodnak. Ez a tengeri jégre való támaszkodás azonban a pingvineket sebezhetővé teszi a jég elvesztésével szemben a felmelegedő éghajlat miatt; Nyugat-Antarktisz már most is súlyosan érintett.
“Tavaly volt a valaha volt legkisebb a tengeri jég kiterjedése az Antarktiszon, és az idei év még rosszabb, két egymást követő évben. Becslések szerint valószínűleg a császárpingvin-kolóniák legalább 80%-át elveszítjük az évszázad vége előtt”
– mondta Fretwell.”
A klímaváltozás okozta fenyegetés miatt a császárpingvinek az Egyesült Államok veszélyeztetett fajokról szóló törvénye alapján veszélyeztetett fajként szerepelnek.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/23/a-gyilkos-paros-akiktol-a-nagy-feher-capak-is-rettegnek/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
