A koronavírus járvány nem sok pozitívumot vont magával. Azonban a szükséghelyzet lehetővé tette egy új vakcinagyártási módszer széles körű tesztelését. Az új technológia az mRNS névre hallgat, amely nagyon hatékonynak bizonyult a vírusokkal szembeni védekezésben. Azonban a technológiát lehet, hogy a rák ellen is fel lehet használni.
A DW News szerint a BioNTech már idén ősszel elkezdheti a személyre szabott rák elleni vakcinák gyártását. A technológia nem fogja megelőzni a rák kialakulását, vagyis nem védőoltásról beszélünk. Az mRNS technológia a rák kezelésében, illetve gyógyításában játszhat majd szerepet, tehát a vakcina a rákterápia esetében lehet rendkívül hasznos.
Mi az az mRNS vakcina?
Az mRNS oltások, a hagyományos vakcinákkal szemben, nem a vírus legyengült változatát juttatják a szervezetbe, hanem a vírus genetikai információját. Tulajdonképpen a hagyományos vakcinák esetében is az immunrendszer számára biztosított információ a lényeg. A legfontosabb, hogy az immunrendszer már felismerje az idegentestet mikor az belép a szervezetbe. Tehát az elv minden vakcina esetében ugyanaz, pusztán a módszer, amivel az immunrendszerrel megismertetik a vírust más.
A koronavírus járvány alatt mutatott sikeressége ennek a technológiának lehetőséget biztosított a további felhasználására. Amennyiben sikeresek az első tesztek, egy új időszak kezdődhet meg a rák elleni harcban.
Hogyan segít a rák ellen?
A rák esetében a helyzet más, mint egy vírus esetében. A vírusoknál idegentestről beszélünk, amelyek behatolnak a szervezetbe, így elkülönülnek a szervezet többi részéről. A rák esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A szervezetben minden sejtbe bele van kódolva, hogy bizonyos idő után elpusztuljon, ezzel meggátolva a végtelen osztódásukat. Rákossejtről akkor beszélünk, amikor egy sejt bizonyos mutációk miatt nem hajlandó elpusztulni és a végtelenségig szaporodik, ami felemészti a szervezet erőforrásait.
Alapvetően az immunrendszer küzd a rákossejtek ellen, de nem mindig tudja sikeresen leküzdeni őket. Külső beavatkozás esetében a nehézséget az jelenti, hogy a rákossejt technikailag a szervezet része, vagyis nem idegen. Ez azt eredményezi, hogy a legtöbb kezelés nem tudja célzottan csak a rákossejteket támadni és a test többi részében is kárt tesz. Itt jelentenek hatalmas segítséget az mRNS vakcinák és a hasonló technológiák.
A rákossejteknek is van egy mutációjuk, amely ismertetőjelük lehet a szervezet számára. A vakcina tehát a rákossejtet a szervezet többi részétől megkülönböztető genetikai információját juttatja a testbe, hogy az immunrendszer felismerje és megtámadja célzottan ezeket a sejteket. Vagyis a vakcina úgy győzi le a sejteket, hogy a szervezetet nem gyengíti tovább. Az egyetlen gond, hogy ezt a vakcinát nem lehet tömeggyártani, hiszen minden ember más és a sejtjeik is. Ezáltal minden személynek saját, személyre szabott kezelésre és vakcinára van szüksége.
Azonban, ha tesztek sikeresnek bizonyulnak, akkor egy teljesen új fázis nyílhat a rák elleni harcban és talán végleg legyőzhetjük ezt a betegséget.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/04/mi-teszi-az-embereket-boldogga-a-harvard-kutatasa-szerint-nem-a-penz/” ][/hm_embed]
Source: DW News
