A carnaci kősorok nagyobbak, régebbiek és rejtélyesebbek, mint a Stonehenge

A carnaci kősorok évezredek óta történetek és mítoszok ihletői. Az északnyugat-franciaországi Bretagne déli partja mentén egy mezőn mintegy 3000 ősi megalit található. Eredeti rendeltetésük azonban továbbra is teljes rejtély.

A köveket valószínűleg a neolitikumban helyezték el, mielőtt a mezőgazdaság megjelent volna a területen. Állítólag a kövek i. e. 4500-ra nyúlnak vissza, de úgy gondolják, hogy i. e. 3300 körül kerültek ide, a Carnac környéki mezőre, számol be az IFLScience.

Akárhogy is, ez régebbi, mint a dél-angliai Stonehenge, amely a becslések szerint számos szakaszban épült i. e. 3000 és i. e. 2000 között. Emellett világ legnagyobb ősi megalitgyűjteménye. A több ezer szikla mintegy 3 kilométer hosszan terül el. A legtöbbet a területről származó gránitból faragták ki, de néhányat úgy tűnik, hogy a 40 kilométerre fekvő keleti Le Manio kőbányáiból szereztek be. Ez elég hihetetlen teljesítmény, figyelembe véve, hogy mindez valószínűleg több mint 6000 évvel ezelőtt történt.

Bár a kövek közül sokan ismétlődő és rendezett módon kerültek elhelyezésre, nem egységesek, és alakjuk és elrendezésük alapján több különböző kategóriába sorolhatók, amelyeket Le Ménec, Kermario és Kerlescan néven ismerünk.

Spirituális hely, akár templom is lehetett

A 19. század eleje óta a köveket “templomként” írják le, amelynek valószínűleg valamilyen spirituális jelentősége volt. Még azt is megpróbálták bizonyítani, hogy a köveket úgy helyezték el, hogy azok a csillagokhoz és a bolygókhoz igazodjanak, de ezek a hipotézisek megdőltek. Még ma sincs széles körben elfogadott elmélet a céljukról.

Carnac a rómaiakat is zavarba ejtette, amikor a i. e. 1. századtól a i. u. 5. századig elfoglalták Bretagne-t. Az évszázadok során számos mítosz övezte a köveket. Az egyik mese szerint a kövek pogány katonák voltak, akiket Cornelius pápa változtatott kővé, míg egy másik legenda szerint egy római légióról van szó, amelyet Merlin, a varázsló öntött kőbe.

“Rengeteg érdekes elmélet létezik, némelyikre vannak olyan példák, amelyek bizonyos körülmények között illeszkedni látszanak, de mindig több a cáfolat, mint a bizonyíték” – mondta Olivier Agogué, a helyszín kezelője a BBC Travelnek 2022 szeptemberében.

“A carnaci kősorok nem egyenesek, és egy gerincet követnek, amely elválasztja a tengerparti síkságot a belső, szárazföldi világtól, valószínűleg egyfajta szimbolikus határként működve a kettő között. Természetesen nem akadályozta meg az embereket abban, hogy átkeljenek közöttük, de egy olyan földrajzi elválasztást jelez a szárazföld és a tenger között, amely nem véletlenszerű. Szertartási vagy vallási jelentősége azonban egyelőre szabadon értelmezhető” – tette hozzá.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/06/video-800-eves-mumiaval-el-egyutt-a-ferfi-azt-mondja-hogy-o-a-baratnoje/” ][/hm_embed]

Source: IFLScience