Megtalálták az eddigi legkorábbi Földbe csapódott meteorit bizonyítékát
A kutatók felfedezhették a meteoritok Földbe csapódásának feltételezhetően legkorábbi bizonyítékát. A kutatók 3,48 milliárd évvel ezelőtti kőzetekben olyan struktúrákat fedeztek fel, amelyek összhangban vannak az égből érkező ütközéssel. Ezek olyan kőzetgömbök, amelyek szerkezete és kémiai összetétele arra utal, hogy valószínűleg a földönkívüli hipotézis a helyes.
Az ősi becsapódásokra utaló bizonyítékokat itt a Földön nehéz megtalálni. A tektonikus lemezek és az erózió eltüntette a bolygónk korai történetét alakító események bizonyítékait. A legrégebbi ismert becsapódási kráter a Nyugat-Ausztráliában található Yarrabubba kráter, amely 2,23 milliárd évvel ezelőttről származik.
A Földön azonban vannak olyan régiók, ahol sokkal régebbi kőzetek találhatók. Ezért a kutatók e becsapódások közvetett bizonyítékait – például a gömböket – keresik. A kőzetgömbök azonban nem kizárólag meteoritbecsapódásokból származnak. A geológusok több módot is ismernek a keletkezésükre.
Az Aucklandi Egyetem végzős kutatója, Michaela Dobson által vezetett elemzés összhangban van a kőzet nagy sebességű becsapódást követő olvadásával. Alapvetően a meteor a földbe csapódott, és megolvasztotta a kőzeteket, amelyek apró fröccsenések formájában a levegőbe repültek, majd újra földet értek, és megszilárdultak ezekké a kőzetcseppekké.
A könnycseppekre emlékeztető alakjuk, valamint a bennük lévő buborékok utalnak arra, hogy egy becsapódást követően keletkeztek. Úgy néznek ki, mint más becsapódási gömbök, amelyeket ugyanott, az ausztráliai Pilbara-ősföldben és a dél-afrikai Barberton zöldkő-övezetben fedeztek fel, bár ezek valamivel fiatalabbak, 3,4-3,2 milliárd évesek.
“Sok a hasonlóság más gömbölyű rétegekkel, amelyeket már körülbelül 30 éve tanulmányozok, csak egy kicsit idősebbek” – mondta a vezető szerző, Christian Köberl professzor az IFLScience-nek.
Ott van még a kémiai összetétel kérdése, amely minden bizonnyal földönkívüli. A csapat elsősorban az izotópokat vizsgálta. Ezek ugyanannak az elemnek olyan változatai, amelyeknek kissé eltérő a tömegük – több vagy kevesebb neutron van az atommagban. Az izotópok aránya olyan, mint egy aláírás, amelyből meg lehet mondani, hogy valami honnan származik. És úgy tűnik, hogy ezek a kőzetek nem a Földről származnak.
“Van némi keveredés a platinacsoport elemeiben, amelyek gyakorisága nagyobb, mint ami a földi kőzeteknél szokásos lenne, és különösen az ozmium elem izotópjainak aránya a legtöbb meteoritra jellemző tartományban van” – magyarázta Köberl professzor az IFLScience-nek.
További munkálatok folynak azokon a kőzetmintákon, amelyekben ezeket a gömböket találták, hogy jobban megértsük ezt az ősi eseményt, és azt, hogy mit árul el bolygónk korai történetéről.
Ezeket az eredményeket a 2023-as texasi Hold- és bolygótudományi konferencián mutatták be.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/17/a-venusz-megsem-egy-halott-bolygo-aktiv-vulkant-eszleltek-a-felszinen/” ][/hm_embed]
Source: IFLScience
