Hosszas vonakodás után Recep Tayyip Erdogan, török elnök jóváhagyta Finnország NATO-csatlakozását. A bejelentésre pénteken került sor, azonban Svédországgal továbbra sem jutottak dűlőre. Már csak Magyarország nem hagyta jóvá Helsinki csatlakozását, de erre is nem sokára sor kerülhet.
Pénteken Erdogan jóváhagyta Helsinki NATO-csatlakozási kérelmét. Finnország nemsokára hivatalosan is NATO tagállammá válhat. Mielőtt ez megtörténhetne, még Magyarországnak is jóvá kell hagynia a csatlakozást. Magyarország most az egyetlen tagállam, aki nem hagyta jóvá a finn csatlakozást. A két csatlakozni kívánó ország közül egyelőre csak Finnországnak sikerült megugrani az akadályokat. Svédországgal továbbfolytatódnak a tárgyalások — írja a CNBC.
Finnország csatlakozása
Még tavaly májusban Finnország és Svédország együttesen adta be NATO-csatalakozási kérelmét. Ezzel mindkettejük hosszas semlegességnek vetett véget, tartva Oroszország további expanzióitól. A hosszú csatlakozási procedúra hátterében Svédország és Törökország viszonya volt a meghatározó. Svédországban jelentős kurd népesség található, többek közt a jelenlegi török kormány politikai ellenségei is. A Kurdisztáni Munkáspártot Törökország terrorszervezetnek tekinti, ezért Svédországtól biztonsági garanciákat akart Erdogan.
Már csak Magyarországra vár a NATO, hogy jóváhagyja a finnek csatlakozását. Erre a döntésre várhatóan március 27-én kerül majd sor egy szavazáson, és nagyon valószínű, hogy elfogadásra kerül a döntés. Magyarország jelenleg az egyetlen ország a 30 tagállam közül, aki még nem hagyta jóvá a döntést.
Svédországnak még várnia kell
Stockholm csatlakozásának ügyében még mindig nem született megállapodás. Ez különösebb problémát nem jelent, mert de facto védelem alatt áll már így is. Finnország csatlakozásával ráadásul NATO tagállamokkal lesz körbevéve, így a csatlakozás inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír, illetve a jogi háttér biztosítása miatt fontos.
Ankara állítása szerint Svédországban a Kurdisztáni Munkáspárt fegyveresei rejtőzködnek. Januárban az egyik szélsőjobboldali svéd politikus ráadásul a Korán egy példányát is elégette, illetve iszlámellenes szlogeneket is skandált közben. Ez természetesen nem lendítette előre a tárgyalásokat, sőt még egy rétegnyi bonyodalmat okozott. Ankara mind a Korán elégetését, mind pedig a tüntetések engedélyezését elítélte. Azonban a demonstrációk kérdése már a svéd szólásszabadság kérdését is érinti, ebben pedig Stockholm nem hajlandó kompromisszumokat kötni.
Még tavaly nyáron a három ország megállapodott a csatlakozási feltételekről. Ezen megállapodás keretein belül Svédországnak további garanciákat a terrorizmus visszaszorítására. A svéd külügyminiszter, Tobias Billström szerint az országa teljesítette a követelményeket. Ekkor még úgy gondolta, hogy Svédország júliusra már NATO tagállammá válik. Ez azonban nem vált valóra, és lassan már egy év is eltelt azóta.
Egyes források szerint Törökország igazából Svédországot használja fel egyéb célok elérésére, mint például F-16-osok beszerzésére. Erről nemrégiben született is megállapodás az Egyesült Államok és Törökország között. Ezenfelül a kurdellenes álláspontot is csak a március 14-ei választásokig érdemes fenntartani. Nagy valószínűséggel a törökországi választások után Svédország is csatlakozni fog.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/16/kazahsztan-egy-uj-korszak-hajnalan/” ][/hm_embed]
Source: CNBC
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon