Meglepő dolgok derültek ki Beethoven halálával kapcsolatban
1802-ben, mindössze 32 évesen Ludwig van Beethoven levelet írt testvéreinek, amelyben kérte, hogy boncolják fel, hogy kiderítsék növekvő süketségének okát.
Mire a német zenészzseni 1827-ben, 56 évesen elhunyt, teljesen megsüketült, és más krónikus betegségek mellett májzsugorban szenvedett. Ezek voltak a kért boncolás és az akkori korlátozott tudományos ismeretek eredményei.
A tudósok és a zenetörténészek régóta próbálják kideríteni Beethoven süketségének és halálának okát. Most pedig, két évszázaddal később, a Current Biology című folyóiratban beszámoló kutatócsoport részben teljesítette a zeneszerző utolsó írásos kívánságát, a hajfürtjeiből összeállított DNS elemzésével.
Az Euronews szerint kutatásuk több új felfedezést tartalmaz, többek között a hepatitis B-t és egy házasságon kívüli viszonyt Beethoven apai ágán.
Beethoven halálának megfejtése
“Elsődleges célunk az volt, hogy fényt derítsünk Beethoven egészségügyi problémáira. Ezek közé tartozik a fokozatos hallásvesztés, amely a 20-as évei közepén vagy végén kezdődött, és végül 1818-ra funkcionális süketséghez vezetett” – idézi Johannes Krausét, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársát a Current Biology sajtóközleménye.
Halláskárosodása ellenére Beethoven élete során 722 művet, köztük 9 szimfóniát, 35 zongoraszonátát és 16 vonósnégyest alkotott. Akkor is folytatta a zeneszerzést, amikor 40 éves korára már teljesen megsüketült. Legnagyobb művei közül néhányat – a 7., 8. és 9. szimfóniát – élete későbbi éveiben komponálta. Mindezt úgy, hogy hasi görcsökkel, emésztési problémákkal, krónikus hörghuruttal és izomgyengeséggel küzdött. 1827. március 27-én halt meg Bécsben, miután tüdőgyulladásban szenvedett, ami súlyosbította a már meglévő betegségeit.
Sokáig minden tünete ólommérgezésre utalt, amit azonban 2010-ben megcáfoltak, amikor a kutatók felfedezték, hogy Beethoven koponyájának egy kis darabja nem tartalmazott több ólmot, mint egy átlagos emberé. A március 22-én közzétett új kutatás teljesen más halálozási okot tárt fel.
A Cambridge-i Egyetem kutatói által vezetett csapat egymástól függetlenül nyolc, Beethovennek tulajdonított hajfürtöt szerzett be, majd ezekből szekvenálták Beethoven genomját. A csapat a DNS-analízis legújabb fejlesztéseire támaszkodott, amelyek lehetővé tették a teljes genom szekvenálását még kis mennyiségű, történelmileg megőrzött hajhagymából is.
A kutatók megállapították, hogy a zenész hajából kinyert DNS genetikailag hasonlít a mai Észak-Rajna-Vesztfália lakosainak DNS-éhez, ami megfelel a Beethoven német származására vonatkozó ismert tényeknek.
“Nem tudtunk egyértelmű okot találni Beethoven süketségére vagy gyomor-bélrendszeri problémáira” – mondta Krause. “Felfedeztünk azonban számos jelentős genetikai kockázati tényezőt a májbetegségekre vonatkozóan. Bizonyítékot találtunk arra is, hogy a zeneszerző legalább a végső betegségét megelőző hónapokban hepatitis B vírussal fertőződött. Ezek valószínűleg hozzájárultak a halálához” – tette hozzá Krause.
Akadt más meglepetés is
Miközben a német zseni genomjának szekvenálása során halálának okát akarták feltárni, a kutatókat meglepetés érte. Ahogy az a DNS-vizsgálatok során gyakran előfordul.
Kiderült, hogy Beethoven Y-kromoszómája nem egyezik azon öt mai rokon egyikével sem, akik ugyanazt a vezetéknevet viselik, és a genealógiai feljegyzések szerint közös felmenőjük van Beethoven apai ágával. Ez arra utal, hogy a zenész apai ágán valahol a generációk során házasságon kívüli viszony történt.
“Ez az eredmény arra utal, hogy az apai ágon egy extrapár apasági esemény történt Hendrik van Beethoven 1572 körül a belgiumi Kampenhoutban történt fogantatása és Ludwig van Beethoven hét generációval később, 1770-ben, a németországi Bonnban történt fogantatása között” – mondja Tristan Begg, a Cambridge-i Egyetem munkatársa.
A kutatócsoport azt is megjegyezte, hogy “ez az adathalmaz emellett számos jövőbeli tudományos kutatási irányvonalat tesz lehetővé”, például azt, hogy Beethoven mikor és hogyan fertőződött meg hepatitis B-vel, és milyen kapcsolatban áll mai leszármazottaival.
A tudomány világa azonban még nem teljesítette teljes mértékben Beethoven utolsó kívánságát, hogy feltárja süketségének okát. De haladnak előre, a zeneszerző kérése nem talált süket tudományos fülekre.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/22/az-erdelyi-fejedelem-aki-lmbtq-ember-volt/” ][/hm_embed]
