142 éve született Bartók Béla világhírű zeneszerző

142 éve született a világszerte ismert zeneszerző Bartók Béla, teljes nevén Bartók Béla Viktor János. Bartók méltán híres művész volt, hiszen saját munkásságán kívül a közép-európai népzenék miriádjait gyűjtötte össze. Születésnapja alkalmából tekintsünk is bele elképesztő életébe.

Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. Kevés olyan magyarok egyike, akinek nevét gyakorlatilag bárhol, bárki megismeri. Bartók nem csak kitűnő zeneszerző, de egyetemes kultúra őrzője és bővítője is volt. A 20.századi zeneművészet egyik legmeghatározóbb alakja volt, akinek a munkásságát világszerte tanítják szinte minden zeneiskolában.

Bartók élete

Zeneszerető családban nőtt fel, mind apja, mind anyja kiváló zongoristák voltak, előbbi ráadásul csellón is játszott, karmester is volt, sőt zeneszerző is. Bartók 1899-ben került a Zeneakadémiára, ahol Thomán Istvántól és Koessler Jánostól tanult zongorán játszani, illetve zenét szerezni. Stílusára nagy hatással volt a német klasszicizmus, romantika, illetve Brahms művészete. Életében nem sokkal ezután tűnt fel a nála egy évvel fiatalabb barátja Kodály Zoltán. Barátjával együtt közösen gyűjtötték és foglalkoztak a magyar népzenével, ráadásul a környező népek zenéjével összehasonlító kutatásokat is végeztek.

1940-ben a háború és a romló helyzet elől az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Harvard Egyetemen tartott előadásokat. Életének utolsó éveit itt töltötte. 1948. szeptember 26-án hunyt el, mindössze 64 éves korában, miután nem tudta folytatni a harcot a leukémiával. 1948. március 14-én az elsők közt részesült posztumusz Kossuth-díjban, illetve 1955-ben Nemzetközi Békedíjban.

Bartók öröksége

Bartók gyökeresen megújította a hangszeres zenét, míg Kodály a vokális zene reformere volt. Külön-külön is jelentős szerepük volt, de együttesen a modern zeneoktatás és zeneszerzés alapjait fektetették le. A fellángoló magyar nacionalizmus hatása őt sem hagyta hidegen, és zenéjét a hazafiassága kifejezésére használta. Liszt Ferenc késői, akkoriban még kevésbé méltányolt műveinek hagyományát kívánta folytatni.

Népzenei kutatásai révén a folklór motívumok beleépültek zenéjében, annak szerves részeivé váltak. A háború utáni években a zene teljesen megváltozott, megjelent az atonalitás, dodekafónia és egyéb különös zeneszerzési technikák. Olasz és francia barokk zenéket is átdolgozott zongorára, amelyeket ellátott részletes instrukciókkal, ebből kifolyólag pedig az oktatásban közkedveltek a művei. Ahogy haladt előre az idő, zenéje leegyszerűsödött, de zeneileg annál kifinomultabbá és zeneelméletileg bonyolultabbá váltak.

Bartók zenéjében meghatározóak a humanista elemek, a falusi népből és a természetből rengeteg ihletett merített. A háború alatt a humanizmusa felerősödött, de a politikai viszonyok elviselhetetlenné váltak számára, ezért emigrált, de a lét se itthon, se külföldön nem volt már megfelelő. Bartók a háború legsötétebb időszakában is reményteljes maradt, és kései szerzeményeiben örökítette meg az emberiség távoli, de megvilágosodott vízióját.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/23/meglepo-dolgok-derultek-ki-beethoven-halalaval-kapcsolatban/” ][/hm_embed]