VIDEÓ: ilyen volt Budapest a török hódoltság idején

Már számos történelmi animáció készült a magyar történelem legnevesebb helyszíneiről, de ezek között is különleges helyet foglal el a legújabb számítógépes videó. Megnézhetjük az 500 évvel ezelőtti Buda és Pest akkori állapotát.

Rövid történelmi áttekintés

A fővárosunk több mint ezer éves múltra tekint vissza, hiszen már az őskorban is lakták emberek. Az ókorban a római hódítók vették birtokba, és a várost kettészelő folyó, a Duna, a római kori Pannon tartomány természetes határvonalát jelentette, írja a Budapest.hu. Átkelőhelyek is létesültek ebben az időben, a rómaiak a pesti parton is megkezdték az építkezést, lerakva ezzel a város kialakulásának alapjait.

Később megjelent több népcsoport is, majd a honfoglalást követően a magyar törzsek vetették meg a lábukat a Duna partján. Árpád vezér Aquincumot választotta szálláshelyéül.

A város területén a XIII. században épült először királyi vár. Az Árpád-háziak már Budán tartották udvarukat, Nagy Lajosnak pedig az volt állandó székhelye. Buda és Pest kulturális felvirágoztatása elsősorban Mátyás király nevéhez fűződik.

Miután a törökök 1541. augusztus 29-én elfoglalták a budai várat, hódoltságuk idején más kultúra és életforma honosodott meg a két város falai között, budai lakosság főleg szőlőműveléssel és bortermeléssel foglalkozott, addig Pestet a kereskedelem és iparosodás jellemezte. Az ország viszont hadban állt, és ez negatívan kihatott a Pest és Buda fejlődésére is.

Számítógépes videó az 500 évvel ezelőtti időszakról

Az E-History Történelmi Animációs Egyesület legújabb videója Pest-Buda látképét mutatja be a török időkből. A digitális filmkockákon nem lehet ráismerni a magyar fővárosra, csak a Gellérthegy és a budai vár ad támpontot, hol is járunk éppen.

A mai magas házak helyett akkoriban zsúptetős házak sorakoztak, és a jelenlegi aszfaltozott utak helyett földúton kellett közlekedni szekérrel vagy gyalogszerrel a városban. Pest határán városfal magasodott, a mostani kiskörútnál húzódott a védmű. Egy mai közepes méretű falu lehetett a város akkoriban, és míg Mátyás király idején még népesnek számító fővárosi terület a török hódoltság idején elpusztásodott, a falusi házak összedőltek, Óbuda is romhalmazzá vált, és nagy területek váltak gyümölcsösökké. A Nagykörútnál már mocsaras volt a föld és a Duna egyik ága is benyúlt oda, ahol most a 4-es és 6-os villamos jár, írja a Blikk.

“Tudunk néhány magyar családról és magyar lelkészről is, de az évtizedek alatt az oszmán birodalomból érkező szlávok, szerbek, bosnyákok, örmények, zsidók költöztek a helyükre, és családjuk is követte őket. A török megszállás ellenére törökök sem éltek itt sokan az akkori Budán és Pesten. Tudjuk, milyen népek költöztek ide a török hódoltság korában, és az is tudható, ők hogyan építkeztek. Az már nem egyértelmű, Budán és Pesten mennyire uralhatták a török jegyek az építészetet, mennyit hagytak meg a korábbi gótikus elemekből és mennyire befolyásolja az utcaképet például a szerb betelepülők építészeti stílusa, csúcsosabb, zsindelyes házaikkal. Végül is miért építkeztek volna másképp, mint ott, ahonnan érkeztek? Ezért majdnem biztos, hogy a délszláv és a középkori magyar és németes jegyű építészeti stílusok keveredhettek az akkori Pest utcáin”

– idézte fel a az akkori viszonyokat Baltavári Tamás, a videót készítő Történelmi Animációs Egyesület elnöke.

A várostörténeti információkon és néprajzi forrásokon alapul a videó, azonban a hiányzó részeket a fantáziájukkal egészítették ki a videó elkészítői.