A mongol birodalom múmiái elkezdtek kiemelkedni a permafrosztból

A kelet-eurázsiai hegyek permafrosztja lassan olvad, ami segít feltárni a sokat rettegett mongol birodalom eltemetett testeit – valamint a jaktej iránti olthatatlan szomjúságukat.

Az új kutatások egy temető maradványait vizsgálták a magasan a Hövsgöl-hegységben található úgynevezett Khorig-lelőhelyen. A datálás szerint a temető a 13. században működött, a Mongol Birodalom Kr. u. 1206-ban történt egyesítését kezdődően, írja az IFLScience.

Ez volt az az év, amikor a hírhedt Dzsingisz kánt uralkodóvá kiáltották ki. Rettenthetetlen lovas serege segítségével véres hadjáratok sorozatát indította el Ázsiában, megalapozva a történelem legnagyobb összefüggő szárazföldi birodalmát, amely Ázsia csendes-óceáni partjaitól Kelet-Európáig terjedt.

2018-ban és 2019-ben 11 személy csontvázát fedezték fel az elit temetkezési helyen, miután a permafroszt olvadása részben feltárta őket. A testek több mint 800 éves koruk ellenére még mindig meglepően jó állapotban voltak, köszönhetően a maradványokat megőrző fagypont alatti hőmérsékletnek.

Érdekes eredményekkel szolgált a kutatás

A pazar síremlékek mellé temetett, finom anyagokba öltöztetett emberek, úgy tűnik, magas társadalmi státuszúak voltak.

A legújabb tanulmányhoz a kutatókat különösen érdekelte a maradványok elemzése, hogy megértsék a Mongol Birodalom arisztokratáinak életmódját és étrendjét. Az ősi fogkövekben található fehérjéket vizsgálva a csapat közvetlen bizonyítékot talált arra, hogy lovak, juhok, kecskék, tehenek és – leginkább – jakok tejét itták.

A csapat különösen izgatott volt, hogy bizonyítékot talált a jakokra, mivel ezek az állatok rendkívül fontos szerepet játszanak a Kelet-Eurázsia magasan fekvő területein élő emberek kultúrájában. Emellett rendkívül praktikusak az élethez ebben a zord környezetben, mivel magas kalóriatartalmú táplálékforrást, sűrű szőrt biztosítanak a meleg textíliákhoz, és zsírt az olyan hasznos termékekhez, mint a gyertyák.

“A legfontosabb leletünk egy elit nő volt, akit egy bogtognak nevezett nyírfakéreg kalapban és egy aranyszínű, ötkarú sárkányt ábrázoló selyemruhában temettek el. Proteomikai elemzéseinkkel arra a következtetésre jutottunk, hogy a nő életében jaktejet ivott” – mondta Alicia Ventresca-Miller, a Michigani Egyetem antropológia adjunktusa egy közleményben. “Ez segített nekünk igazolni ennek az ikonikus állatnak a hosszú távú használatát a régióban és az elit uralkodókhoz való kötődését”.

Érdemes elolvasni:

• Ötezer éves egyiptomi orvosnő egy munkanapja tárul fel egy lenyűgöző magyar videón
• Partidrogokat találtak 3000 éves sámánok hajmintáiban