Új üdülőövezetre van szükség? Ha van egy-két atombomba kéznél, akkor ez nem jelenthet gondot! Volt idő mikor az oroszok is megpróbálkoztak ilyesfajta kísérletekkel. A remek ötlet ellenére mára már csak halásznak a tóban egyes források szerint, habár a hatóságok figyelmeztették a helyieket ennek veszélyeire. Nézzük is meg a Csagan-tó történetét, amely a mai Kazahsztán területén található.
A mai Kazahsztán északkeleti részén elhelyezkedő mesterséges tavat 1965. január 13-án ásták ki. Pontosabban robbantották. Ma már csak a katasztrófaturisták körében közkedvelt, illetve a helyiek használják halászati célokból, amely nem feltétlenül a legragyogóbb ötlet. A tó körülbelül 400 méter átmérőjű, szinte szabályos kört alkot, és legmélyebb pontja vagy 100 méter. A krátert a Sagan folyó vizével töltötték fel. Hiába a nagyszabású projekt, valamiért nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Csagan-tó
A tó létrehozása a Szovjetunió atomfegyvereinek békés felhasználású programjának keretében készült. A tavat egy 140 kilotonnás robbanófej föld alatti detonálásával hozták létre, amelyet 178 méterrel a föld alatt helyeztek el. A mesterséges tó meglehetősen nagyra sikeredett, és a mai napig is százszor radioaktívabb, mint a megengedett szint. Úgyhogy nyaralóövezet helyett sikerült létrehozni egy radioaktív víztározót. Azonban, mint az az archív felvételeken is látszik ez nem tántorított vissza egyeseket sem az úszástól. Ahogy az a felvételeken is látható a Közepes Gépgyártási Minisztérium minisztere meg is mártózik az újonnan kreált tóban.
A Nukleáris Robbantások a Nemzetgazdaságért nevű program keretein belül több, mint 100 hasonló kísérletet végeztek el. Bár az eredményezett radioaktív víztározó egészen őrült ötletnek tűnhet, a kísérlet célja pont az volt, hogy leteszteljék az atomfegyverek ilyesfajta felhasználását. A program egészen 1988-ig folytatódott. A tó egyébként sem lenne túl jó strandolni, hiszen az egészet egy 20-40 méteres perem veszi körül, úgyhogy a strandfelszerelés mellé nem ártana még egy hegymászókészlet sem. A mesterséges tóba a források szerint körülbelül százezer köbméter vizet engedtek csatornákon keresztül a közeli folyóból.
A sikertelen sikertörténet
A szovjet vezetés rendkívül büszke volt az eredményre a program látszólagos sikertelenségének ellenére is. Bár ma már tisztában vagyunk az ehhez hasonló ötletek kockázataival, ekkoriban még nem volt teljesen tiszta, hogy pontosan hogyan is működik a radioaktív sugárzás. Ettől még természetesen az akkori híradások sikerként számoltak be az eseményről, annak ellenére, hogy a kísérlet nemzetközi botránnyal is járt.
A robbanás által generált anyag egy része egészen távoli vidékeken kötött ki, mint például Japánban. Ekkorra már érvényben volt a légköri atomrobbantásokat tiltó egyezmény, így a detonáció szó szerint nagy port kavart. Nemigen hitt senki az oroszoknak, hogy a robbantás valóban a föld alatt volt. Mára már elvileg lehetne úszni a tóban, de ezt inkább senki sem próbálgatja, már csak a tó állítólagos bűze miatt sem. Bár a helyiek egyes források szerint halásznak a tóban, más források szerint sem növény, sem pedig állat nem él benne.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
56 Gidrán harcjárművel erősödött a Magyar Honvédség
Jóga az egységért – Magyarország látványos ünneppel csatlakozott a világhoz
Elképesztő felfedezés Tatabányán: az űrből azonosították az óriási, avar kori temetőt
Bakteriális fertőzés veszélye miatt nem lehet fürödni egy balatoni strandon
Ritka, Srí Lanka-i zafírt rejtő középkori aranygyűrűt találtak egy szlovákiai várban
Aggasztóan alacsony a Balaton vízszintje: máris 1 méter alatt áll a magyar tenger
