A földönkívüli élet utáni kutatás egy új szakasza kezdődhet el

A csillagászok jelenleg az élet jelei után kutatnak a közeli csillagok “lakható zónáiban”. Ezek a területek a csillag körüli sávot jelölik, ahol folyékony víz lehet jelen.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint azonban árnyaltabb és óvatosabb megközelítést kell alkalmaznunk, amely nem az élet, hanem a számítási lehetőségeken alapul.

Magát az életet úgy is meghatározhatjuk, mint az információra ható számítások összességét. Az információt a DNS tárolja, a számításokat pedig különböző fehérjék végzik. Az információ tárolásának és a környezetre való hatásának képessége teszi lehetővé, hogy az élet természetes szelekciónak legyen alávetve, amely egyre bonyolultabb elrendezéseket talál, számol be a Science Alert.

A “hagyományos” élet keresését arra vezethetjük vissza, hogy hogyan értjük meg az életet földi kontextusból. Ha életre gondolunk, olyan élőlények jutnak eszünkbe, amelyek egy olyan helyen élnek, amely pont megfelelő távolságra van csillagától, és folyékony vizet használnak oldószerként a kémiai reakciókhoz.

Lehet, hogy a miénktől alapjaiban eltérő életformákra bukkanunk egyszer

De nem lehetetlen, hogy az élet sokkal összetettebb és változatosabb formában is jelen van világegyetemben. Akár olyan formában is, amelyeket jelenleg elképzelni is nehezen tudunk.

Az élőlények más oldószereket is használhatnak. Az élet lehet a föld alatt, jeges külső holdakon eltemetve. Lehet, hogy az élethez nem is kell csillag. Emellett a biológiai lények olyan technológiai rendszereket is létrehozhatnak, amelyek nem illetnénk meg az élet jelenlegi definíciójával, de a maguk módján élők lehetnek.

Ezért egy kutatópáros a lakható zóna fogalmát a számítás egy sokkal alapvetőbb fogalmának felhasználásával szeretné újraalkotni. Azt állítják, hogy ott van a legjobb esély az élet jeleinek megtalálására, ahol a legkönnyebben hozzáférhetők a számítások.

A kutatók szerint ezeknek az úgynevezett számítási zónáknak három jellemzőre van szükségük. Elsőként számítási kapacitásra van szükség, ami azt jelenti, hogy a kémia gazdag készlete áll rendelkezésre. Ezután egy nyers energiaforrás kell, például napfény vagy més egyéb ilyen forrás. Végül pedig a számításhoz szükség van egy szubsztrátumra, azaz egy hordozóra, amiben a számítás végbemehet.

A lakhatósági zónák ma már a számítási zónák egy részhalmazának tekinthetők. Ahol élet van, ahogyan azt jelenleg a Földön értelmezzük, ott számítás folyik. Ez a keret azonban lehetővé teszi, hogy az élet ezen túlmutató fogalmaira vonatkozó keresési stratégiákat dolgozzunk ki.

Példaként, ha az egyes rendszereket a számítási képességek szemszögéből vizsgáljuk, akkor kiderülhet, hogy mely rendszerek alkalmasak mesterséges energiagyűjtő struktúrák, például Dyson-gömbök létrehozására. Vagy megvizsgálhatnánk, hogy a csillagok alatti struktúrák körüli gázfelhők hogyan felelhetnek meg a számításhoz szükséges összes feltételnek, és így az élet tágabb meghatározásához szükséges feltételeknek is.

Érdemes elolvasni:

• Ez az óriási fekete lyuk vakon száguld az űrben, születő csillagokat húzva maga után
• Einstein hihetetlen jóslata szerint az állatoknak ‘szuper érzékeik’ vannak