Oroszország nem tiszteli a kisebbségeket, és erre pont Krím a legjobb példa

Vlagyimir Putyin és a Kreml indoklása szerint azért indítottak háborút az ukránok ellen, mivel Ukrajnában élő oroszok elnyomásban éltek. Arról viszont nem szól Moszkva, hogy az oroszok által annektált Krímen elnyomásban részesítik az ott élő őshonos tatárokat. 

Oroszország különböző mondva csinált indokokkal támadta meg Ukrajnát 2022. február 24-én. Az orosz propaganda arról igyekezett meggyőzni a lakosságot és a világot, hogy ez igazából egy honvédő háború, mivel az Ukrajnában élő orosz kisebbség elnyomásban részesül, és ezért kell elindítani a vérrontást.

Mi, magyarok tisztában vagyunk vele, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebbségek helyzete nem egyszerű, hiszen Kárpátalján súlyos jogsértések történnek nap, mint nap a honfitársainkkal szemben. Ugyanakkor Oroszország megmutatta, hogy a kárpátaljaiak elnyomása semmi a szovjet birodalmat visszasíró Kreml intézkedéseihez képest. A “felszabadító” posztszovjet hadsereg elképesztő pusztítást végzett Kelet-Ukrajnában, és ezzel több ezer orosz civil életét oltották ki, és az ott élő orosz ajkúak teljes tulajdonát megsemmisítették a becsapódó rakéták és a házak ezreit szétlövő tankok.

De ha a háború mellett kitekintünk az orosz nemzetiségpolitikára, és főként a krími tatárok sorsára, akkor végképp le kell vonni a konzekvenciát: Putyin és a Kreml csak szövegelt a nemzeti kisebbségek jogairól.

A krími tatárok

Oroszország fennhatósága alatt álló Krímen több mint 200 ezer krími tatár él, és így a félsziget lakosságának körülbelül 15%-át teszik ki. 150 ezer tatár maradt száműzetésben Közép-Ázsiában, leginkább Üzbegisztánban, míg további 1 millió krími tatár él Törökországban, kiknek az ősei a 19. század végén vándoroltak ki.

Az Európai Unió és Ukrajna őslakos népeként tekint a tatárokra, ugyanakkor a jelenlegi orosz adminisztráció csupán nemzeti kisebbségként tartja őket számon, de őslakos státuszukat nem ismerik el, pedig már a Szovjetunióban is őslakosnak tekintették őket deportálásuk és a Krími Autonóm Szovjet Szocialista Szovjet Köztársaság (Krími SZSZK) későbbi felbomlása előtt.

2014. március 18-án, a Krím Oroszország általi annektálásának napján a krími tatárt de jure a három hivatalos nyelv egyikévé nyilvánították a Krímben, de ez semmit nem változtatott a megítélésükön.

A jogaikért küzdő krími tatárok helyzete

A krími tatárok emberi jogainak védelmére, valamint a tatár anyanyelvű oktatás és médiahasználat biztosítására szólított fel Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden.

Dunja Mijatovic, a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában élő krími tatárok emberi jogi helyzetéről kiadott jelentésében azt írta, a terület Oroszország általi jogellenes elcsatolása sajnálatos események és intézkedések sorozatát indította el, amely a krími tatárok emberi jogainak súlyos és ismételt megsértését eredményezte.

Az intézkedések olyan környezet kialakulásához vezettek, amely hozzájárul a krími tatárok megbélyegzéséhez, etnikai megosztottságot eredményez, és szembe állítja velük a Krím lakosságát – figyelmeztetett. Az emberi jogi biztos a krími tatárok üldözésének, valamint a közösséghez tartozó jogvédők, aktivisták, politikai és társadalmi szereplők és újságírók önkényes letartóztatásának, zaklatásának és otthonainak átkutatásának megszüntetésére szólított fel.

“Minden krími tatárnak megtorlástól való félelem nélkül kell élveznie a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot. Lehetővé kell tenni számukra vallásuk gyakorlását, részvételüket a köz- vagy magánszférában, tatár anyanyelvű oktatásban kell részesülniük, és biztosítani kell számukra kulturális örökségük megőrzését” – fogalmazott.

Mijatovic kijelentette: mivel a Krím félszigeten a megszálló orosz hatóságok erősen korlátozzák a médiaszabadságot, az ukrán hatóságoknak biztosítaniuk kell az Ukrajna területén elérhető krími tatár televízió- és rádióállomások megfelelő támogatását annak érdekében, hogy továbbra is a tatár közösség javát szolgáló műsorszolgáltatást nyújthassanak.

Az emberi jogi biztos azt írta: a krími tatárok szerves részét képezik a szélesebb európai közösségnek és történelemnek. Reményét fejezte ki, hogy a közösség “a kényszerű száműzetés több évtizedes tapasztalata után” a lehető leghamarabb visszaszerezheti helyét a krími multikulturális társadalom szövetében. Végezetül hangsúlyozta, hogy minden szükséges támogatást meg kell adni a krími tatárok számára, hogy megőrizzék és fenntartsák identitásukat, és lehetővé tegyék emberi jogaik gyakorlását és teljes érvényesítését.