Meghökkentette a kutatókat Olaszország kőbe zárt kardja
Az olaszországi Sienában, a Montesiepi-kápolnában található egy furcsa ereklye, amely azonnal ismerős lesz az Artúr-legenda rajongóinak és mindenkinek, aki látta a Disney A kőbe szúrt kard című filmjét, mivel ez egy szó szerint kőbe ágyazott kard. A lelet kémiai elemzése szerint ráadásul valószínűleg a megfelelő korszakból származik, és nem egy közelmúltbeli hamisítvány.
Az IFLScience szerint a kard körüli legenda szerint Galgano Guidotti, egy 1148-ban született kegyetlen lovag fegyvere volt, aki később katolikus szentté vált. A történet szerint – amely nagyrészt a halála után nem sokkal lezajlott szentté avatási eljárásból származik – Galgano apját gyermekkorában elvesztette. Ezután lázadó gyerekként pedig rossz társaságba keveredett. Ez ma drogokat jelentene, de akkoriban “mindössze” annyit, hogy “igen buzgón részt vett a helyi urak által vezetett belháborúkban, szomszédai vérét ontva”.
Galgano évekig folytatta ezt az utat, élvezve az erőszakot, mielőtt egy nap leesett a lováról, és vallásilag felvilágosodott. Röviddel ezután pedig áttért a kereszténységre. A legenda szerint elhagyta menyasszonyát, és remeteként kezdett élni, miközben látomások sugallták neki, hogy építsen egy saját remetelakot.
Galgano állítólag a kőbe döfte régi kardját, ami azt jelképezte, hogy felhagy erőszakos életével. Ahelyett, hogy sziklaként viselkedett volna, a legenda változatai szerint “vajként hatolt belé a fegyver”. A kard markolata kiállt a szikla tetejéből, a hegye pedig a szikla másik végéből lógott ki. A kard azóta is a kőben maradt, ma a toszkánai Sienában található Rotundában van elhelyezve.
Valóban egy korabeli fegyver
Bármilyen képtelenségnek is hangzik, itt a magyarázat, tudományos elemzés formájában. Luigi Garlaschelli kémikus 2001-ben megvizsgálta a leletet, és számos meglepő részletet talált, miközben eloszlatta azt a mítoszt, hogy a kard egy nemrégiben készült hamisítvány.
“A kard stílusa összhangban van más hasonló korabeli fegyverek stílusával” – írta annak idején Garlaschelli. A kardból a szikla belsejéből egy fúrt lyukon keresztül mintákat nyert, és azokat elemzésre benyújtotta.
“Bár a vasleleteket nem lehet egyértelműen datálni, a fém összetétele nem mutatta, hogy modern ötvözeteket használtak volna, így teljes mértékben összeegyeztethető a középkori eredettel.”
A további elemzések súlyt adtak annak, hogy a kard Galgano életének idejéből származó hiteles lelet.
“Összehasonlítottuk a kard fémében lévő nyomelemek “ujjlenyomatait” a Szent Galgano nagy apátság környékén még mindig megtalálható vassalakdarabokéval. Ez a salak a szerzetesek által kis vastárgyak készítéséhez használt öntödék hulladékaiból származik.”
Még furcsább, hogy egy pár mumifikálódott kar, amelyet a kard közelében tartottak, szintén a 12. századra datálták. Közben azt is megállapították, hogy a sziklából kiálló markolat és az alatta lévő kardpenge egy darabból áll. A kezek állítólag a tolvajoké, akik megpróbálták elvenni a követ, mielőtt Isten lesújtott volna rájuk.
A kutatások ellenére továbbra is rejtély, hogy pontosan hogyan került oda a kard, azon a homályos legendán túl, hogy a kő valahogy vajjá változott.
Érdemes elolvasni:
