Nem telik el nyár ételmérgezéses, ételfertőzéses esetek nélkül

A meleg különösen kedvez számos patogén mikroorganizmus ételekben történő elszaporodásának. A jellemző tünetek gyakran igen rövid idő után, 1-5 óra múlva jelentkeznek. Előfordulhat azonban, hogy csak napokkal később jelennek meg a tünetek.

Ételfertőzés és ételmérgezés

Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő patogén mikroorganizmussal (például: baktérium, vírus, gomba) szennyeződött élelmiszer elfogyasztása után tünetek jelentkeznek. Míg az ételmérgezés a mikroorganizmusok által termel anyagcsere termékek, úgynevezett toxinok hatásra alakul ki.

Tünetek

A jellegzetes gyomor-bélrendszeri tünetek mellett, mint például hányinger, hányás, hasmenés, gyomortáji, hasi görcsök, jelentkezhet gyengeség, láz, fejfájás, szédülés. A folyadékvesztés miatt előfordulhat fokozott szomjúság érzet, száraz száj, ajkak és csökkent vizeletürítés.

Azonnal forduljunk orvoshoz:

ha egy napon belül nem javulnak a tünetek;
ha romlik a beteg állapota, illetve néhány napon belül nem rendeződnek a hasi tünetek;
ha a folyamatos / heveny hányás miatt nem megoldható a folyadék és ásványi sók pótlása;
ha a kiszáradás jelei mutatkoznak: fokozott szomjúságérzet, száraz bőr és nyálkahártyák, koncentrált (sötétebb) / csökkent vizeletürítés;
ha véres, sötét/fekete, nyálkás a széklet;
csecsemők, kisgyerekek, idősek és várandós kismamák esetén;
valamint a gyomor-bél tünetek mellé társuló: fejfájás, szédülés, magas láz, továbbá szapora légzés és/vagy pulzusszám esetén

Enyhe esetekben lehetséges az otthoni kezelés

Ekkor fontos az ágnyugalom, a folyadék és ásványi sók pótlása. A folyadékadagolás (víz, ásványvíz, tea formájában) lassan, kortyonként / kanalanként történjen. Az elvesztett ásványi sók pótlására szükség lehet rehidráló termékek alkalmazása.

Lényeges a gyomor és bélrendszer kímélő diéta betartása. Rövid koplalás után kétszersült, natúr főtt burgonya, rizs, főtt sárgarépa, háztartási keksz, ropi, banán fogyasztása javasolt. Szükség esetén történjen láz– és hányingercsillapítás.

A káros anyagok megkötésére hatékony megoldást jelent például a szilícium-dioxid tartalmú por, szuszpenzió készítéséhez vagy az aktív szén tartalmú tabletta, kapszula. Ez utóbbi kapszulát szétnyitva könnyű vízben elkeverni. További előnye, hogy már 3 éves kortól adható, terhes és szoptató kismamák is szedhetik, íztelen és szagtalan. A bolus adstringens tabletta többféle hatóanyagot tartalmaz, melyek egyrészt megkötik a káros anyagokat, másrészt bevonják a gyomor-bél nyálkahártyát, így nyugtatva azt. Fontos megjegyezni, hogy mind az aktív széntől, mind pedig a bolus adstringenstől sötétebbé (feketévé) válhat a széklet színe.

Mely ételek hordozzák a legnagyobb veszélyt?

halak, a tenger gyümölcsei;
tejszín, egyéb tejtermék tartalmú ételek;
főtt tészták;
gombaételek;
nem (megfelelően) hőkezelt hús, tojás ételek

Mit tehetünk az ételmérgezés, ételfertőzés kivédése érdekében?

A legtöbb probléma az otthon készített ételekkel van összefüggésben.

Figyeljünk az általános higiénére, a kézmosásra (a főzés előtt és a különböző fázisok között is), a tiszta eszközökre, mosogatásra, fertőtlenítésre (eszköz, edény, felület). Beteg családtag (főleg ha gyomor-bélrendszeri tünetei vannak) ne készítsen ételt!

A nyers húst, halat, tojást, mosatlan zöldségeket tároljuk mindig elkülönítve. Külön eszközöket és edényeket használjunk az előkészítéshez és a készételek tálalásához, tárolásához. A megfelelő ideig és magas hőfokon történő sütés-főzés nagyon fontos. Ugyancsak figyeljünk a készételek megfelelő kihűtésére és hűtőben (5 °C alatt) történő tárolására. Fogyasztás előtt ezeket alaposan forraljuk / melegítsük fel.

Ne tároljunk túl hosszan (néhány napon túl) készételeket. A gyanús kinézetű, szagú vagy ízű élelmiszert azonnal dobjuk ki.

Fokozottan figyeljünk tehát az ételek megfelelő elő- és elkészítésére, tárolására. Ne fogyasszunk el külső helyszínen kétes eredetű ételt, illetve ha látszik vagy nem biztosított az alapvető higiénia.