Amikor a világ egyik legpusztítóbb földrengése lecsapott Lisszabon városára

1755-ben Lisszabon csodaszép városa egy olyan átlagos napra ébredt, mint bármelyik másik. Lakói nem tudták, hogy ez egy sorsdöntő Mindenszentek napja lesz, amely átformálja a történelmet.

Ahogy a nap felkelt, megmagyarázhatatlan nyugtalanság járta át a levegőt. A madarak éles kiáltása a közelgő tragédiát hirdette. Hirtelen káosz alakult ki, házak omlottak össze, és az emberek azon töprengtek, vajon az isteni megtorlás rájuk sújtott-e. De a szerencsétlenség épp csak elkezdődött. Később egy pusztító cunami csapott le a partokra, majd egy könyörtelen tűzvész, amely elnyelte az egész várost, olvashattó az Ancient Origins oldalán.

A nagy lisszaboni földrengés, ahogyan azt később nevezték, a történelem egyik leghalálosabb földrengése lett, amely számtalan emberéletet követelt, és Lisszabont romhalmazzá tette. A pusztítás e mértéléből azonban valami rendkívüli dolog emelkedett ki, egy új reménysugár. Pombal márki, Lisszabon miniszterelnöke személyében egy úttörő tudományos forradalom kezdett formát ölteni. Ez a szeizmikus esemény nemcsak az épületeket rombolta le, hanem a régóta fennálló hiedelmeket is, és a felvilágosodás korszakát nyitotta meg, megkérdőjelezve a megkérdőjelezhetetlent, és előkészítve a modern kor születését.

Érdemes elolvasni:

• Monty Python-szerű vicceket találtak egy középkori kéziratban
• Videón a Jordániai Petra lenyűgöző ‘ikertestvére’