Bár az atomfegyverekről elsősorban nem hasznosságuk ugrik be, néha kifejezetten jól jönnek. A nukleáris fegyverek békés felhasználására már több terv is volt, de csak ritkán kerültek tényleges használatra. A Szovjetunióban, mikor már kifogytak az ötletekből, a tervek valósággá váltak.
Az 1960-as években a nagyhatalmak elkezdtek hasznosabb felhasználási módok után kutatni az atomfegyverek esetében. Bár a hidegháború miatt jó volt, hogy hegyekben álltak az atomfegyverek, ettől még jó lett volna őket néha felhasználni. Ezért mind az Egyesült Államok, mind pedig a Szovjetunió kialakítottak programokat az ilyen fegyverek békés felhasználására is.
Az atomfegyverek békés felhasználása
Az Egyesült Államok tervét Operation Plowshare-nek nevezték el. Ezt a programot leginkább ásás, illetve földgáz feltárásra hegyezték ki. A kutatás eredményei a mai napig is láthatók kráterek formájában Nevadában. Bár a projekt 1958 és 1975 között működött, vagyis 20 éven át, nem igazán jártak sok sikerrel.
A szovjetek hasonló felhasználási célokat vizsgáltak. Az Egyesült Államokkal szemben a különbség az volt, hogy az oroszokat nem kifejezetten érdekelték a környezeti hatások. Volt, hogy az egy-egy teszt alkalmával egész régiókat tettek lakhatatlanná. Olyan is előfordult, hogy atomfegyverekkel robbantottak tavat — írja az Interesting Engineering.
Üzbegisztáni gáztűz
Történt egyszer 1963-ban, hogy Üzbegisztánban egy gázkút kigyulladt. Mivel nem tudták eloltani, így a lángok 3 éven át égtek. Mivel kút napi 12 millió köbméter gázt égetett el, így kifejezetten nagy volt a veszteség. De senki sem tudta kitalálni, hogy hogyan kéne eloltani a tüzet.
1966-ban már minden próbálkozás kudarcot vallott, úgyhogy valaki kitalálta, hogy atombombát kell robbantani a föld alatt. A bombát 1500 méter mélyen helyezték el közel a felszínre vezető csőhöz. A 30 kilotonnás bomba elhelyezésre került és detonálták.
Mivel már minden más ötletből kifogytak, így ez az elképzelés jó ötletnek tűnt. Mint a robbanás után pár másodperccel később ki is derült, az ötlet működött. A földrengésbe a felvételt készítő kamera is belerázkódott. A robbanás összepréselte a felszínre vezető csövet, így nem tudott több gáz a felszínre jutni.
1064 napnyi tomboló tűz után, a robbanást követően 20 másodperc alatt megszűntek a lángok. Nem sokkal később egy hasonló esetben ugyanez a probléma állt fönn. Úgyhogy a mérnökök másodjára is tesztelhették az elméletüket, ezúttal egy 47 kilotonnás bombával. A második teszt is sikeres volt. Ezután többször is alkalmazták a technikát, egészen 1981-ig, amikor az utolsó ismert esetben is bevetették.
A második teszt bizonyult a legerőteljesebbnek és legmélyebbnek. Itt a detonáció 2,44 kilométer mélyen történt. Bár elsőre őrültségnek hangzik, az eredmények bebizonyították, hogy az atomfegyvereknek más hasznuk is van a pusztításon kívül.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
