A Marson akár 400 000 éve is lehetett hó

A legújabb felfedezéseknek köszönhetően a Mars felszínének repedései víz nyomaira utalnak. Az új felfedezések arra engednek következtetni, hogy a Marson sokkal tovább volt folyékony víz, mint azt eddig gondoltuk. A legújabb felfedezéseket a kínai Zhurong marsjárónak köszönhetjük.

A Zhurong marsjáró adatai alapján a Marson akár mindössze 400 000 évvel ezelőtt is lehetett folyékony víz. Ez a víz nagy valószínűséggel olvadó hóból származhatott. Emiatt a homok dűnéket lehet, hogy egész sok víz fedte.

A Zhurong 2021-es landolása óta jelentősen megváltozott a Marsról alkotott képünk. Eddig is tisztában voltunk vele, hogy a Marson voltak ősi folyók és áradások, de azt nem tudtuk, hogy ennyire közeliek voltak ezek az események. Eddigi ismereteink alapján, a Mars vizei körülbelül 3 milliárd éve kiszáradtak — írja az IFLS.

A víz nyomában

A több milliárd éves szárazság elmélete gyorsan meg is dőlt. A Zhurong előzetes adatai alapján 700 millió éves víz nyomokra bukkantak. Azonban ez még mindig semmi a legújabb felfedezéseihez képest. A marsjáró az utóbbi időben az Utopia Planitia hatalmas mezeit kutatta. Ez a Naprendszer leghatalmasabb medencéje a maga 3300 kilométeres átmérőjével.

A marsjáró az élet jelei után kutatva egészen érdekes dolgokra bukkant. Mint kiderült, hogy ezeket a dűnéket vékony, repedezett kéreg és részecskecsomók vonják be. Ez csak azzal magyarázható, ha nemrégiben víz volt ezeken a helyeken.

A Kínai Tudományos Akadémia kutatója, Xiaoguang Qin szerint a homok dűnék inkább modern jelenségek. A több milliárd évnyi szárazság helyett, inkább olyan 1,4 millió vagy 400 000 év a reális. Ebben az időben az új felfedezések alapján még lehettek fagy, illetve hó maradványok.

A víz télies jellegére a dűnéken fellelhető ásványi lerakódások utalnak. A vízgőz fagy vagy hó formájában lecsapódik a dűnék felszínén, amikor a hőmérséklet a fagypont alá süllyedt. Ezután a homokszemcsék közötti són lévő fagy vagy hó felolvadt, és végül sós víz keletkezett. Ezután a sós víz elpárolgott, de a só kicsapódott, ezzel kialakítva a vékony kérget.

A jelenségre valószínűleg a Mars tengelyének változása miatt kerülhetett sor. Ekkor a sarki jégsapkák több napfénynek voltak kitéve, ezzel rengeteg vízgőzt felszabadítva. Ez az egyenlítő környékén pedig hóformájában lehullott.

A kutatók elismerték, hogy a jelenség hátterében állhat valami eddig nem ismert jelenség is. Azonban a jelenlegi ismereteink alapján az eredmények meggyőzőek. Emiatt lehet érdemes átgondolni a Mars földrajzáról alkotott elképzeléseinket és modelljeinket. Mivel a Mars dűnéi hatalmasok, így lehet, hogy sokkal közelebbi nyomokra is bukkanhatunk a közeljövőben.

Ez a felfedezés mindössze egy helyhez köthető. Amennyiben a megfigyelt trendek és modellek igaznak bizonyulnak, akkor nem kizárt, hogy más helyeken is bukkanhatunk hasonló felfedezésekre. A modellek a Mars felszínének jelentős részén alkalmazhatónak tűnnek.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• A Pluto öt holdja közül egyik sem körülötte kering
• A világ legnagyobb tavainak fele folyamatosan vizet veszít