Meglepően fejlett volt a középkori fogászat
A középkori szájhigiénia messze nem volt olyan primitív, mint azt sokan gondolják. A néphiedelemmel ellentétben őseink nagy hangsúlyt fektettek fogaik ápolására. Ráadásul úgy hitték, hogy számos veszélyes betegség a rossz lehelet útján terjed.
A fogkefék elsősorban csak a kiváltságosoknak adatott meg, de az egyszerű embereknek is volt egy nagyon hatásos módszerük a fogak tisztítására. A legtöbben ugyanis mogyoró vesszőket alkalmaztak. A mogyoró vesszői bőséggel álltak rendelkezésre a középkorban, amelyeket megrágtak, és amelyek meglepően hatásosnak bizonyultak, derült ki az Ancient Origins beszámolójából.
Bár nem volt jó íze, mégis enyhe és tolerálható élmény volt. Hogy a hatásfokát növeljék, érdesebb anyagokat, például sót és szegfűszeget is adtak hozzá. A sót ledarálva, majd a vessző végéhez adva sokat segített annak tisztító képességén. A szegfűszeget pedig kellemes illata és fájdalomcsillapító hatása miatt a lehelet frissítésére használták. Sőt, a szegfűszeg olaja napjainkban is fájdalomcsillapítóként szolgál.
Bár ez a metódus hosszas előkészületet és odafigyelést kívánt, csak további bizonyíték arra, hogy mennyire nagy hangsúlyt fektettek elődeink a fogápolásra. A középkorban ugyanis nem a szájhigiénia hiánya volt a legnagyobb veszély az emberekre. A feltárt maradványok alapján még korunk emberénél is kevesebb ilyen jellegű problémával kellett szembenézniük.
Az egyetlen beavatkozás bár valóban csak a foghúzás volt, a dentál higiénia iránti elkötelezettségük nagyban hozzájárult egészségük megőrzéséhez. Az ő középkori megközelítésükben talán nincs helye modern eszközöknek, fogkrémeknek, sem egyéb eljárásoknak, azonban ez kiemeli a szájhigiénia fontosságát, nem csak a középkori, de a mai modern társadalom szempontjából is.
Érdemes elolvasni:
