320 km/órával haladhat majd a Budapest-Pozsony-Bécs-Varsó gyorsvasút

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) eredményesen kért támogatást a Budapest-Varsó nagysebességű vasút hazai szakasza környezetvédelmi munkarészeinek elvégzéséhez – közölte az ITM csütörtökön az MTI-vel.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pénzügyi alap a csütörtöki döntés nyomán az elszámolható költségek 85 százalékával, mintegy 2 milliárd forinttal járul hozzá az előkészítés folytatásához. A következő évtizedben kiépülő összeköttetés a visegrádi országok fővárosait kapcsolja össze, de egy ausztriai leágazással a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba is beköti majd a térséget.

A tervezett nagysebességű vasútvonal Magyarország legforgalmasabb közlekedési tengelyében helyezkedik el. A Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb. Már kapacitásai határán van a jelentős részben a nemzetközi tranzitforgalmat kiszolgáló M1 autópálya és a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal is.

Az újonnan kiépítendő vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről megkerülve, leágazással Székesfehérvár felé.

A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot.

A vonatok a városi szakaszok kivételével 250-320 kilométer/órás tempóval haladhatnának – tették hozzá.

Az ITM hangsúlyozta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és turizmus élénkülésében megtérülnének.

Az előzetes kalkuláció szerint évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesebben és gyorsabban az itt közlekedő gyorsvasúti járatokon.

A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a balatoni utazásokban vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél. A beruházásnak köszönhetően a meglévő vasútvonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, több elővárosi és regionális személyszállító és több tehervonat közlekedhet. Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól.

Érdemes elolvasniNagyon szétkapták a Nyugati pályaudvart, így néz ki most – képek

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének, korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja.

A CEF hozzájárulásával több mint 670 milliárd forint beruházási értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek Magyarországon.

Vasúton ez a forrás tette lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli összekötő híd felújítását, harmadik vágányának megépítését.

Az idei kiírást mintegy 290 millió eurós keretösszeggel hirdették meg az év elején. A támogatások odaítéléséről csütörtökön született meg a végleges döntés. Az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői a nyertes elképzelések közé sorolták a varsói gyorsvasút magyar szakasza környezetvédelmi munkarészeinek elkészítését is. A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták.

A környezetvédelmi munkarészek elkészítése jogszabályi kötelezettség.

A nagysebességű vasút jelentős mennyiségben vált ki légi és közúti utazásokat, ezzel is hozzájárul az európai közlekedés zöldítéséhez.

Az újonnan támogatott tanulmány többek között részletes talajtani, vízrajzi, élővilággal, zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos felmérések alapján állapíthatja meg a végleges nyomvonalat.

A nagysebességű vasútvonalon Budapestről Bécsbe és Pozsonyba kevesebb mint két óra, Prágába három és fél óra alatt lehetne eljutni.

A járatok öt és fél óra alatt tennék meg az utat a magyar fővárostól a lengyelig.

Érdemes elolvasniÚjra elindulnak a Budapestet Béccsel, Prágával és a horvát tengerparttal összekötő vonatok