Akár 20-szor több kóbor bolygó is lehet a galaxisban, mint ahány csillag

Azt már tudjuk, hogy nem minden bolygó kering csillagok körül. Vannak olyanok, amelyek elszabadulnak, és rendszerükből kilökődve csillagközi térben kóborolnak anyacsillag nélkül. Valójában a galaxisunk tele lehet velük. Egy új kutatás szerint valószínűleg 20-szor annyi van a galaxisunkban, mint csillagok. A csillagászok előrejelzései szerint a hamarosan megjelenő Nancy Grace Roman Teleszkóppal 400 hihetetlen, Földtömegű bolygót fedezhetünk fel.

“Becsléseink szerint a galaxisunkban 20-szor több elszabadult bolygó található, mint csillag, világok tízmilliárdjai kóborolnak egyedül”, mondta David Bennett, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának vezető kutatója. “Ez az első olyan mérés a galaxisban található csavargó bolygók számáról, amely érzékeny a Földnél kisebb tömegű bolygókra.”

A csillagászok becslése szerint az alacsony tömegű kőzetbolygók lehetnek a leggyakoribb bolygótípusok. Ezek kisebbek, így könnyebben kilökődnek csillagrendszerükből. Eddig csak egy ilyen bolygót figyeltek meg, most azonban egy kilenc évig tartó felmérés eredményei két új, döntő fontosságú megállapítással szolgálnak.

Az első az eddigi második ilyen bolygó megfigyelése, a második pedig az, hogy ez becslést ad arra vonatkozóan, hogy a Roman Teleszkóp hányat fog látni, miután működésbe lép. A kutatócsoport úgy gondolja, hogy a 2027-es indulás után a teleszkóp 400 új, a miénknél kisebb bolygót lesz képes felfedezni, írja az IFLScience.

Nem egyszerű egy ilyen bolygó megtalálása

A kósza bolygók megtalálása nem könnyű. Mivel nem tartoznak csillagokhoz, ezért sötétben rejtőznek. A bolygókat általában a tranzitmódszerrel fedezzük fel. Amikor egy bolygó elhalad a csillaga előtt, akkor egy fényjelenséget hoz létre, amit láthatunk. Ehelyett a csillagászoknak várniuk kell egy szerencsés együttállásra. Ha egy kóbor bolygó elhalad valamelyik csillag előtt a mi látószögünkből, az kissé megnöveli a csillag fényességét. Ezt nevezik mikrolencsézésnek, egyfajta finom gravitációs lencsehatásnak.

Az így felfedezett bolygókat csak akkor lehet tanulmányozni, ha csillagok előtt haladnak el. Lényegében csak egy esély van egy ilyen észlelésére. Az átvonulás azonban néhány órától egy napig tart, ami lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy ha csak rövid időre is, de tanulmányozhassák a távoli világot.

“A mikrolencsézés az egyetlen módja annak, hogy olyan objektumokat találjunk, mint az alacsony tömegű, kóbor bolygók vagy akár az ős fekete lyukak”, mondta Takahiro Sumi professzor, a galaxisunk bolygóinak új becslését tartalmazó tanulmány vezető szerzője. “Nagyon izgalmas a gravitáció segítségével olyan objektumokat felfedezni, amelyeket közvetlenül soha nem találhatnánk meg.”

A Roman úgy vadászik majd ezekre a bolygókra, hogy galaxisunk középpontja felé néz, ahol sok csillag van, így több lehetőség van arra, hogy egy “szabadúszó” bolygó elhaladjon az egyik előtt. Ha észrevesznek egyet, földi műszerek, például a japán PRIME (Prime-focus Infrared Microlensing Experiment) teleszkóp fogja követni az észlelést.

“A Roman még a kisebb tömegű bolygókra is érzékeny lesz, mivel az űrből fogja megfigyelni”, magyarázta Naoki Koshimoto, aki a második földi tömegű bolygó észlelését bejelentő tanulmány vezetője volt. “A Roman széles látószögének és éles látásának kombinációja lehetővé teszi, hogy a megtalált objektumokat részletesebben tanulmányozzuk, mint ahogy azt csak földi távcsövekkel tehetjük, ami izgalmas kilátás.”

A két tanulmány a The Astronomical Journal következő számaiban jelenik meg.

Érdemes elolvasni:

• Eddig még nem látott objektumot találtak az univerzumban
• Egy anomália, amely majdnem megölte az Apollo-11 legénységét