Mennyi ideig bírnánk az űrben űrruha nélkül?

Hányan gondolkodtunk már el azon, milyen lehet az űrben tartózkodni? Bizonyára sokan. De azt vajon tudjuk, hogy ha egy sima farmer-póló kombóban akarnánk lebegni egyet a csillagközi térben, meddig maradnánk az élők sorában? A válasz valószínűleg gyanítható: nem túl sokáig. De itt a tudományos magyarázat.

Az űrruhák lehetővé teszik az űrhajósok számára, hogy rövid időre az űrhajójukon kívülre merészkedjenek. Ezek a szettek biztosítják az ember túléléséhez szükséges levegőt, vizet, nyomást és fizikai védelmet. De mi történne velünk egy ilyen űrruha nélkül? Erre kereste (és adta meg) a választ a Space.com.

Sci-fi filmek és sorozatok, köztük a 2001: Űrodüsszeia és A térség, olyan űrhajósokat ábrázoltak, akik űrruha nélkül, bár szenvedősen, de túléltek rövid ideig a világűrben. Más rendezők picit pesszimistábbak voltak és kegyetlen halálokat mutattak be a filmvásznon. De valójában meddig élhetne túl egy ember, ha a világűr kíméletlen vákuumába taszítanák? Nem sokáig.

A tüdőnkben lévő oxigén ölne meg minket

Stefaan de Mey, az Európai Űrügynökség (ESA) vezető stratégiai tisztviselője szerint “nagyon rövid idő alatt, 10-15 másodpercen belül eszméletét veszti az ember az oxigénhiány miatt”. De Mey feladata az emberi és robotizált űrkutatás stratégiai területének koordinálása.

Az oxigén elkezd tágulni és felszakítani a tüdőt, szétszakítva azt. Ez a vér felforrását és buborékosodását okozza, ami azonnal embóliát eredményez, és végzetes hatással lesz a szervezetre, magyarázta de Mey.

Forrna a nyálunk, könnyünk

A búvárok is hasonló veszélynek vannak kitéve, amikor a mélyből felfelé haladva csökken a víznyomás. Mielőtt védtelenül belépünk az űrbe, ki kellene ürítenünk a tüdőnket, amennyire csak lehet. A nyomás teljes hiánya más, bár kevésbé közvetlenül halálos problémákat is okoz.

A testnedvek, mint például a nyál és a könny, forrni kezdenek. Az emberi test kitágulna, de a bőr elég rugalmas ahhoz, hogy megbirkózzon a nyomásváltozással, mondta de Mey. Hozzátette, hogy a felrobbanó emberek szörnyű filmes ábrázolásai nem pontosak.

És ha megmentenek?

A legjobb esetben is csak néhány másodpercünk van, mielőtt a véráramunkban lévő oxigén elfogyna, és elájulnánk. Mivel képtelenek lennénk változtatni szörnyű helyzetünkön, az agyhalál perceken belül bekövetkezne. Kivéve persze, ha megmentenének, és visszavinnének egy űrhajó nyomás alatti, oxigéndús környezetének biztonságába, ahol aztán újraéleszthetnének.

Az űrruhák a létfontosságú oxigén és a nyomás biztosítása mellett más veszélyektől és ártalmaktól is megvédik az űrhajósokat.

Van egy hőmérséklet-probléma, sugárzás és mikrometeoroidok jelentette veszély. Az űrruhákat tehát úgy tervezték, hogy fizikai védelmet nyújtsanak az űrhajósoknak a világűrben.

Extrém hőmérsékletek

Akár a napfényben, akár a naptól árnyékban tartózkodik egy űrhajós, az alacsony Föld körüli pályán (Low Earth Orbit, LEO) extrém hőmérsékletet tapasztalna: mínusz 150 és 120 Celsius-fok közöttieket. Ezek a körülmények égési sérüléseket vagy fagyást okoznának, bár ez utóbbi esetben nem azonnal, mivel a testhő vákuumban nem vezethető el könnyen.

Az űrruhák különböző típusú sugárzások ellen is védelmet nyújtanak. A LEO-ban a sugárzás bizonyos formái ellen is van védelem. A Nap elektromágneses sugárzásának való tartós vagy hosszú távú kitettség egészségügyi problémákat okozna, beleértve a sugárbetegséget és a rák kockázatának növekedését. Az UV-fény megégetné a bőrt.

A világűr csupa veszély

A mikrometeoroidok és az űrszemét további veszélyt jelentenek. Ezek másodpercenként akár több tíz kilométeres sebességgel is haladhatnak, és veszélyt jelentenek a műholdakra, űrhajókra és az űrsétákat végző űrhajósokra is.

A lényeg tehát: vagy legyünk óvatosak és kerüljük el azt, hogy űrruha nélkül az űrbe kerüljünk, vagy legyen valaki egy biztonságos űrhajón a közelünkben, aki megmentheti az életünket.

Érdemes elolvasni:

• A bolygó, amelyet Einstein ‘kitörölt’ a Naprendszerünkből
• Ez a meteorit elhagyta a Földet, majd több ezer év múlva visszatért