Egyre gyorsabban forog a Mars, és senki sem tudja, miért
A Mars belsejéről készült felvételek most szolgáltatták a vörös bolygó forgásának eddigi legpontosabb mérését, és az eredmények nagy meglepetést okoztak.
Az InSight leszállóegység adatai szerint a Mars forgása évente csak a milliszekundum töredékével rövidül a marsi nap hossza. Ennek okát azonban még nem tudjuk, írja a Science Alert.
A felfedezés azonban elvezethet minket a Mars és múltbeli fejlődésének megértéséhez. A gyorsulást magyarázó jelenlegi jelöltek a hosszú távú trendek, például a sarki jégsapkáknál felhalmozódó anyag és a belső dinamika.
“Igazán nagyszerű, hogy képesek vagyunk erre a legújabb mérésre, ráadásul ilyen pontosan”, mondja Bruce Banerdt, a NASA Jet Propulsion Laboratory bolygógeofizikusa. “Hosszú ideje részt veszek az InSighthoz hasonló eszközök Marsra juttatására irányuló tevékenységekben, és az ilyen eredmények miatt éri meg az évtizedek munkája.”
Azért a Mars sem fog egyhamar észveszejtő tempóban forogni
Az InSight kifogyott az energiából, és 2022 decemberében leállt, de a négyéves működése során gyűjtött adatok sok információval szolgáltak. A mindössze négy rövid év alatt a marsjáró által a bolygó belsejéről végzett megfigyelések forradalmasították az arról alkotott ismereteinket. Szeizmikus felvételei nemcsak a Mars belső szerkezetét, hanem folyékony magjának összetételét és a folyamatban lévő geodinamikai tevékenységet is feltárták.
Bármennyire is tanulságosak voltak ezek a mérések, az új tanulmányban szereplő adatok nem szeizmikus felvételekből származnak, hanem az InSight Rotation and Interior Structure Experiment (RISE) műszerei és a NASA földi Deep Space Networkje közötti rádiós kommunikációból.
A jelek a Föld és a Mars mozgása során a kettő között ingáztak, lehetővé téve a tudósok számára, hogy a rádióhullámok frekvenciájának finom változásait keressék, ami lehetővé tette számukra a Mars forgásának pontos mérését.
A Földdel folytatott 900 marsi napig tartó kommunikáció alapján a csapat megállapította az apró gyorsulást. Ez valószínűleg a Mars tömegének újraelosztásával függ össze. Itt a Földön ennek az ellenkezője történik. A jelenlegi helyzet szerint a Föld forgása lassul, ami a Hold által kifejtett fékező hatásnak köszönhető, amely az óceánok ‘rángatásával’ újraosztja a Föld tömegét.
A Marson nincsenek óceánok, tehát valami másnak kell történnie. A tudósoknak mélyebb elemzést kell végezniük, hogy meghatározzák a gyorsulás okát. A RISE adatai lehetővé tették a kutatócsoport számára a marsi magra vonatkozó mérések pontosítását is, mivel méréseket végeztek a folyadék mozgása által okozott, nutációnak nevezett ingadozásról.
A szeizmikus adatokból származó mérések szerint a Mars magja nagyjából 1780-1830 kilométer sugarú, ami meglehetősen nagy. Ez a bolygó 3390 kilométeres sugarának több mint a fele. A szeizmikus elemzésből az is kiderült, hogy a mag sűrűsége 6,2-6,3 gramm/köbcentiméter.
A RISE adatai szinte tökéletesen egyeznek ezekkel a mérésekkel, a mag sugarát 1835 kilométerre, a mag sűrűségét pedig 5,9-6,3 gramm/köbcentiméterre teszik. A bolygó nutációja azonban arra utal, hogy ez a sűrűség nem egyenletesen oszlik el; a magban sűrűségváltozások vannak, amelyeket szintén meg kell vizsgálni a jövőbeli elemzések során.
Ez egy történelmi kísérlet, nyilatkozta Sebastien Le Maistre csillagász a Belga Királyi Obszervatóriumból.
“Sok időt és energiát fordítottunk a kísérletre való felkészülésre és a felfedezésekre. Ennek ellenére még mindig értek minket meglepetések, és még nincs vége, hiszen a RISE-nak még sok mindent fel kell fednie a Marsról.”
A kutatást a Nature folyóiratban tették közzé.
Érdemes elolvasni: