Az ásatások során a régészek három emberi sírhelyet, valamint kerámiákat és építészeti szerkezeteket tártak fel egy Kr. u. 450 és 650 között létezett településről Mexikóváros szívében.
A város történelmi központjától 2,4 kilométerre északnyugatra található egy régészeti lelőhely. Az ezen a helyen szétszórtan talált kerámiák arra utalnak, hogy a falu Kr. u. 450 és 650 között épülhetett, és kézműveseknek és mesterembereknek adhatott otthont.
“A felfedezés meglepő volt” – mondta Juan Carlos Campos-Varela, a mexikói Nemzeti Őstörténeti és Történeti Intézet (Instituto Nacional de Antropología e Historia, INAH) régészeti mentésekért felelős igazgatóságának régésze, aki az ásatás társvezetője volt.
“A lelet azt mutatja, hogy 1300 évvel ezelőtt a Texcoco-tóban lévő kis szigeteken, amelyeken Mexikóvárost alapították [a tó lecsapolása után], már állandó lakosság élt, amely kihasználta a tó környezetének erőforrásait” – Campos-Varela mondta a Live Science-nek.
Campos-Varela szerint az újonnan feltárt település Teotihuacán “vidékiesedése” során alakulhatott ki. Teotihuacán az ősi metropolisz volt, amely a mai Mexikó középső részén fekvő felföldön virágzott Kr.u. 100 és 650 között.
A falu Teotihuacántól 40 km-re délnyugatra található. Egyike lehetett azoknak a településnek, amelyek önellátó gazdálkodásból és halászatból tartották fenn magukat, mikor az ókori város elérte fénykorát. Ezek a települések kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Teotihuacánnal.
“A felfedezés azért ritka, mert egy teljesen urbanizált környezetben esett meg, ahol a teotihuacáni kultúrához kapcsolódó régészeti bizonyítékok megtalálásának lehetősége nagyon alacsony volt” – mondta Campos-Varela.
Érdemes elolvasni:
- Mexikóban felfedezhették az alvilág bejáratát
- A világ legnagyobb időkapszulája, amelyet még 6000 évig nem nyitnak ki
Source: