A mezopotámiai Ur: a zikkuratok, királyi sírok és halálgödrök városa

Ahol az Eufrátesz folyó egykor a Perzsa-öbölbe torkollott, Mezopotámia déli árterén fekszik Ur. A város az Ubaid-korból származik (Kr. e. 6500-3800), és a sumer civilizációnak adott otthont. A Kr. e. harmadik évezredben Mezopotámiát (a Tigris és az Eufrátesz közötti földet) 20-30 városállam foglalta el. Ezek közül Ur városa volt a legmeghatározóbb, amelyet nagyhatalmú királyok és erős istenek és istennők uraltak.

Ur első dinasztiáját (Kr. e. 26-25. század) Meszkalamdug király alapította, akit fia, Meszannepadda követett a sumer királyok listáján, számol be az Ancient Origins. A harmadik évezred végére, a harmadik Ur-dinasztia idején a környező városállamok egyesültek. A harmadik dinasztia idején épült a zikkurat a városban. Ur-nammu harcos király megölte Lagas királyát csatában, így ő lett a sumerek és akkádok királya.

Ur évezredekre sivataggá vált

A Kr. e. 20. században Ur végül az elámi Kindattu király kezére került. Az újbabiloni korszakban (Kr. e. 7. – 6. század) Ur újjáéledt. Azonban Kr. e. 400-300-ra a partvonal visszahúzódott, az Eufrátesz megváltoztatta folyását, Ur városát pedig felemésztette a sivatag. Csak sokkal később, a Kr. u. 20. században fedezte fel a helyet Leonard Woolley. Ur régészeti lelőhelyét ma Tell el-Mukajjar hívják a mai Irakban, ahol az Ur dinasztiák királyainak sírjait halálgödrök veszik körül.

Ur királyi temetője

Ur királyi temetője. Forrás: Wikimedia Commons/https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Royal_Cemetery_of_Ur_excavations_(B%26W).jpg

1922 és 1934 között Leonard Woolley brit régész a British Museummal és a Pennsylvaniai Egyetem Múzeumával együttműködve, Hamoudi ibn Ibrahim sejk segédletével 2000 sírhelyet tárt fel, köztük 16 királyi sírt, amelyeket ma Ur királyi temetőjeként emlegetnek.

A királyi családok sírjai kőből épültek. Ur kiemelkedő gazdagságát bizonyította, hogy a sírok arannyal, lapis lazulival, karneollal és egyéb kincsekkel voltak berendezve. A királyi sírokat halálgödrök, elsüllyesztett nyitott udvarok zárták körül, ahol a kísérőik (a királyokat őrző harcosok, az ágyasaik és az őket szórakoztató zenészek), valamint az állatok és a szekerek maradványait találták meg.

Érdemes elolvasni:

• Római kolónia nyomaira bukkantak egy lelőhelyen
• Pokoljárás. Kőkemény próbatétel a középkorban