Amikor a nukleáris fegyverek veszélyeire gondolunk, akkor általában egy atomháború képe ugrik be. Azonban a nukleáris fegyverek még akkor is rengeteg kárt tudnak okozni, ha csak tesztelés céljából vetik be ezeket. Nincs is jobb példa erre, mint a kazah sztyeppén található Szemipalatyinszki kísérleti telep, ahol évtizedeken át folytak a nukleáris kísérletek.
Egy kisebb nukleáris fegyver bevetése is hatalmas károkat tud okozni. Elég csak Hirosima és Nagaszaki példáját megnézni. Ha egy atombomba egy egész várost el tud pusztítani, akkor csak képzeljük el, hogy mire képes 468 atomfegyver. Bizony, 1949 és 1989 között a kísérleti telepen 468 robbantást hajtottak végre a levegőben, a felszínen és a föld alatt.
A terület egészen Kazahsztán függetlenedéséig titokban maradt. A 18 500 négyzetkilométeres terület hatalmas területet ölel fel, de egyes becslések szerint a tesztelés hatása legalább 300 000 négyzetkilométert érintett.
Szemipalatyinszk
A kísérleti telep Szemipalatyinszk, vagy ahogy ma ismert, Szemej városától 130 kilométerre fekszik. A területet Lavrentyij Berija lakatlannak nyilvánította, bár vagy 700 000 ember élt a környező városokban és falvakban, akikre óhatatlanul kihatással volt a rengeteg teszt. A telep természetesen titkos volt, térképeken csak Kurcsatov Konyecsnaja szerepelt vagy az előtte ott álló kazah falu.
Először 1949. augusztus 29-én teszteltek itt fegyvert. Ez volt a 22 kilotonnás RDSZ-1 nevű bomba. Később itt tesztelték 1953. augusztus 12-én az RDSZ-6Sz-t is, amelyet 30 méter magasságban robbantottak. Ez a robbantás olyannyira beszennyezte a telep egy részét, hogy még a mai napig is észlelhető.
Később a légköri robbantásokat felváltották a föld alatti robbantások, mivel az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírták a légköri nukleáris kísérletek betiltásáról szóló egyezményt. A robbantások túlnyomó részére a föld alatt került sor. Ennek ellenére a keletkező radioaktív felhők bőven túllépték a telep határait, megfertőzve Kelet-Kazahsztán jelentős részét.
Kazahsztán függetlenedése után Nurszultan Nazarbajev elnök bezáratta. Az objektumokat elhagyták, a hasadóanyagokat pedig alagutakban őrizetlenül hagyták a Delegen-hegység gyomrában. 1996 és 2012 között az Egyesült Államok, Oroszország és Kazahsztán együttműködésével összegyűjtötték a hátramaradt hasadóanyagot, az alagutakat pedig lezárták.
Szemipalatyinszk egyes területei a mai napig is radioaktívak, bár ennek rövid távon nincs hatása. A gond, hogy a területen még mindig élnek emberek, állatokat is legeltettek a telepen mezein. A becslések szerint a szemipalatyinszki nukleáris kísérletek nagyjából 1 000 000 ember egészségére voltak kihatással. A mai napig is magas a születési rendellenességek, a terméketlenség és az öngyilkosságok aránya.
A telepet ugyan felszámolták, de a hatásai a mai napig is észlelhetők. Szemipalatyinszk remek példája az atomfegyverek veszélyeinek, még akkor is, ha azokat nem ellenséges célokra használják.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Margitsziget elfeledett története
Putyin elmondta a béke orosz feltételeit
Sokkal korábban elpusztulhat az univerzum, mint hittük
Döbbenetes: egy kígyó élve falta fel ezt az embert – VIDEÓ
Kísértetek a mélyben: A Budavári Labirintus sötét titkai
A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat
