Ez a halott csillag épp megnyúzza társát, és kilövi a végtelenbe
A csillagászok felfedeztek egy lenyűgöző jelenséget. Egy pulzár évtizedek óta anyagot von el kísérő csillagától, és az ellopott anyagot “ágyúgolyóként” kilövi a kozmoszba.
A pulzárok elhalt csillagok maradványai, amelyek rendszeres időközönként elektromágneses impulzusokat bocsátanak ki.
A nagyjából 4500 fényévre található, PSR J1023+0038 nevű pulzár a Szextáns csillagképben található. A Futurism szerint néhány szokatlan tulajdonsága pedig felkeltette a csillagászok figyelmét. Nevezetesen, hogy különböző fényességű impulzusokat bocsát ki, mintha két “üzemmód” között váltana.
Az Astronomy & Astrophysics című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csillag a kísérőcsillagától ellopott tömeget löki ki magából. A csapat ezt az aktivitást ezredmásodperces rádióhullámok formájában észlelte 12 különböző távcsővel és műszerrel.
“Rendkívüli kozmikus eseményeknek lehettünk tanúi, amikor egy kis, sűrű, hihetetlenül nagy sebességgel forgó objektumból hatalmas mennyiségű, kozmikus ágyúgolyókhoz hasonló anyagot lőttek ki az űrbe nagyon rövid időközönként, több tíz másodpercen keresztül”, mondta a tanulmány vezető szerzője, Maria Cristina Baglio, a New York University kutatója.
A szokatlan pulzár a jelek szerint aktív és kevésbé aktív üzemmód között váltogat. Fényes röntgensugárzást bocsát ki UV és látható fénnyel együtt, majd jelentősen elhalványul és rádióhullámokat bocsát ki. Mindkét üzemmód akár percekig tarthat, míg az egyikről a másikra való váltás csak néhány másodpercig.
Csak 2021 júniusában két éjszaka alatt a kutatók 280 alkalommal látták, ahogy az objektum váltott ezek között. A csapat szerint az akkréciós anyag kilökődése magyarázhatja ezt a rejtélyes viselkedést.
“Felfedeztük, hogy a módusváltás a pulzárszél, azaz a pulzártól távolodó nagyenergiájú részecskék áramlása és a pulzár felé áramló anyag bonyolult kölcsönhatásából ered”, magyarázta a közleményben Francesco Coti Zelati, a barcelonai Űrtudományi Kutatóintézet kutatója.
Mégis rengeteg kérdés marad. Például még mindig nem tudjuk, hogy a PSR J1023+0038 egyedi-e az univerzumban.
Szerencsére a Rendkívül Nagy Európai Távcső (ELT), amelyet jelenleg építenek Chilében, lehetővé teheti, hogy a csapat többet tudjon meg a különös jelenségről.
“Az ELT lehetővé teszi számunkra, hogy kulcsfontosságú betekintést nyerjünk abba, hogy a pulzár körül beáramló anyag bőségét, eloszlását, dinamikáját és energetikáját hogyan befolyásolja a móduszváltási viselkedés”, mesélte a közleményben Sergio Campana társszerző, az Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatási igazgatója.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon