A galaxisok formája rengeteg dolgot árulhat el az ősrobbanásról
A csillagászok új módot találtak arra, hogy felfedezzék világegyetemünk egyik legrégebbi jellegzetességét.
Ezek a barionikus akusztikus oszcillációk, vagy BAO-k olyan finom gyűrődések, amelyek a kozmikus anyagon keresztül áramlottak az univerzum első 380 000 éve alatt. Ma népszerű téma az űrtudományban, mert az ősrobbanás egyik kevés, még nyomon követhető bizonyítékai közé tartoznak. És ami fontos, a csillagászok a BAO-k jelenlétét a kozmikus távolságok, valamint a világegyetem tágulási sebességének mérésére tudják használni.
Míg a csillagászok eddig a galaxishalmazokra összpontosítottak, hogy megfigyeljék ezeket a hullámokat, egy új tanulmány célja, hogy megtaláljon néhány figyelmen kívül hagyott hullámot úgy, hogy a galaxisok alakját és irányultságát vizsgálja, nem pedig a galaxishalmazok egészét. Ezek a jellemzők ígéretes betekintést nyújthatnak, mégis eddig figyelmen kívül hagyták őket, számolt be a Space.com.
Ennek a hiányosságnak a pótlására a kutatócsoport körülbelül egymillió galaxis tájolásának furcsaságait vizsgálta meg azáltal, hogy azt tanulmányozta, hogy ezek a galaxisok mennyire megnyúltak. Ez viszont feltárta, hogy a közeli galaxisok közül hány gyakorol gravitációs vonzerőt. Ezután a kutatók ráközelítettek azokra a galaxisokra, amelyek nem voltak olyan intenzíven megnyúlva, és amelyek kitűntek az adatbázisból.
Megfejthető az ősrobbanás?
Ezekben a pontokban, ahol a galaxisok nem oda mutatnak, ahová kellene, a statisztika szerint a BAO-k találhatók, mivel ezek a hullámok gravitációs vonzási pontokként is működnek, mondta Antonio Cuesta, a spanyolországi Córdobai Egyetem asztrofizikusa.
Mivel a BAO kimutatásának új módja meglehetősen független, a tanulmány szerint segít a kutatóknak abban, hogy pontosabban meg tudják mérni a galaxisok helyét az univerzumban és távolságukat. Végső soron ezt a tudást az univerzum jobb feltérképezésére lehetne felhasználni.
Az új módszer több információt tár fel az univerzum növekedéséről is, ami már önmagában rejtély, mivel a tágulás olyan ütemben gyorsul, amit nem tudnak megmagyarázni. A csapat szerint a mechanizmus segíthet kiszámítani a világegyetemben rejlő, megfoghatatlan sötét anyag és sötét energia mennyiségét is. Ez utóbbiról azt gyanítják, hogy valahogyan a világűr gyorsuló tágulását okozza.
Az új tanulmány nem az első kísérlet a BAO-k kimutatására a világegyetemben. Ez a mérföldkő két független csapaté, akik 2005-ben észlelték a jelet, miközben közeli galaxisok adatait elemezték. Akkoriban a világegyetemben a BAO jelek méretét körülbelül 150 millió parszekesnek találták.
Az Európai Űrügynökség Euclid teleszkópjának egyik célja, hogy legalább néhány ilyen jelet megmérjen az univerzumban. A Föld felett mintegy 1,6 millió kilométerrel lévő eszköz nemrég küldte haza első csillagászati felvételeit.
A tanulmány a múlt hónapban jelent meg a Nature Astronomy című folyóiratban.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Isaszegi csata újrajátszása: látványos hagyományőrző csatabemutató a Szoborhegynél – képek, videó
Tudtad? 3 ezer évvel ezelőttig sötét bőrünk volt, a legtöbb európai ősünk nem fehér volt
Váratlan bizonyítékot találhattak a Biblia egyik legismertebb történetére
A történelem 7 legmeghatározóbb fegyvere
45 éve jár a kék metró második szakasza – Így épült a 3-as vonal déli szárnya
Építési engedélyt kapott a Magyar Építészeti Múzeum