Milyen messze vannak egymástól a csillagok?
A tudósok kiszámították a csillagok közötti átlagos távolságot. Eloszlásuk azonban jóval bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnik.
Óriási távolságok
Rengetegen vannak, sokukat szabad szemmel is láthatjuk a Földről éjszakánként. De valójában milyen messze vannak egymástól ezek az égitestek? A Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatórium szerint a Tejútrendszerben két csillag közötti átlagos távolság körülbelül 5 fényév, azaz 47 billió kilométer – írja a Live Science.
Az emberi szem azonban nem igazán észleli ezt. Az éjszakai égbolton csak a legfényesebb csillagok kétdimenziós pillanatképét látjuk. Egy látható csillag valójában lehet, hogy kettő egymáshoz kapcsolódva, és egy csillagképben az egyes tagok sokkal távolabb lehetnek egymástól, mint amennyire látszanak.
Ne bízzunk a csillagképekben
“Soha ne bízzunk a csillagképekben” – mondta Anna Rosen asztrofizikus, a San Diegó-i Állami Egyetem adjunktusa a Live Science-nek. “Ha két csillagot látsz egymás mellett az égbolton, az egy 2D-s vetület” – mondta. “Nem tudhatjuk, hogy valóban egymás mellett vannak-e”.
A csillagok közötti távolság változhat. A NASA szerint a Nap körülbelül 4,25 fényévre (40 billió km-re) van legközelebbi csillagszomszédjától, a Proxima Centauritól. A Proxima Centauri viszont egy csillagrendszer három csillagának egyike, és csak egy fényév ötödére van legközelebbi szomszédjától – olvasható a Live Science testvéroldalán, a Space.com-on.
Az Alfa Centauri hármascsillag-rendszer azt mutatja, hogy a csillagok átlagos távolsága a galaxisban nem ad teljes képet azok eloszlásáról, amely az idő múlásával szintén változik. “Ha közelebbről megnézzük, és a teleszkópokat a különböző fejlődési korú régiókra irányítjuk, akkor sokkal bonyolultabb a helyzet” – mondta Rosen.
A csillagok mozgásban vannak
A csillagok mozognak. Bár túl messze vagyunk ahhoz, hogy a szemünk követni tudja a csillagok mozgását – ezért látjuk a csillagképeket -, ha elég sokáig élnénk, mégis megfigyelhetnénk. “Statikusnak tűnnek, de ha évezredeken keresztül létezhetnénk, akkor láthatnánk, hogy a csillagképek alakja lassan változik” – mondta Jos de Bruijne, az Európai Űrügynökség csillagásza.
A kutatók jelenlegi felfogása szerint a csillagok többsége egymáshoz viszonylag közel, halmazokban születik, de idővel a térben lévő külső hatások – például a galaxis általános gravitációs mezeje – miatt a csillagok lassan szétszóródnak.
A csillagok elhagyhatják galaxisukat
A Tejútrendszer erős gravitációs vonzása általában megakadályozza, hogy a csillagok túlságosan eltávolodjanak egymástól, és a mi galaxisunk nincs egyedül ebben a tekintetben. De Bruijne megjegyezte, hogy a Tejútrendszerben a csillagok közötti átlagos távolság (5 fényév) más galaxisok csillagai közötti távolságra is jellemző. Néhány csillag azonban el tud szakadni a saját galaxisától és a csillagszomszédjaitól.
Azok a csillagok, amelyek elég nagy sebességre gyorsulnak fel, kiszabadulnak a galaxisuk gravitációs vonzásából. A Tejútrendszerben ennek egyik mechanizmusa a galaxisunk szívében található gigantikus fekete lyuk. A Sagittarius A*-nak nevezett kozmikus óriás 4 milliószor akkora tömegű, mint a Nap.
“Ha egy csillag nagyon közel halad el a fekete lyukhoz, az nem nyeli el, de erősen felgyorsul” – mondta de Bruijne. “Egyfajta csúzliszerű gyorsulást fog tapasztalni.”
Magányosan az intergalaktikus térben
Azok a csillagok, amelyek így vagy más módon gyorsulnak fel, lassan elhagyják a galaxist. Miután kikerülnek, egyedül sodródhatnak a galaxisok közötti hatalmas űrben, amely több millió fényévre is kiterjedhet.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét