Új módot találtak arra, hogyan találhatunk intelligens életet az univerzumban

2018-ban a tudományos világ figyelmét egy szokatlan csillag keltette fel. A KIC 8462852, ismertebb nevén a Tabby-csillag, vagy egyszerűen csak az “idegen megastruktúra” csillaga, túl gyakran túl gyanús módon halványodott.

Ahogy egy bolygó kering a csillag körül, az elfed egy bizonyos mennyiségű fényt, és a Földről, a mi szemszögünkből nézve halványulást okoz. Amikor azonban a Tabby – Tabetha S. Boyajian csillagász beceneve után – csillagát vizsgálták, azt találták, hogy változó mértékben sötétedik. Ez vad találgatásokhoz vezetett, miszerint talán egy Dyson-gömböt találtak. Ez egy (egyelőre) elméleti megastruktúra, amelyet egy fejlett földönkívüli civilizáció épített egy csillag köré, hogy hasznosítani tudja annak energiáját, írja az IFLScience.

Nem a Dyson-gömb a megoldás

Természetesen hamar kiderült, hogy nem idegen építmény, hanem por takarta ki a csillagot. De egy új tanulmányban a csillagászok azt javasolják, hogy a Dyson-gömbök talán nem a legjobb ötlet egy fejlett civilizáció számára, és egy sokkal életképesebb alternatívát javasolnak. A bolygók mozgatását lézersugarakkal.

A csapat elmagyarázza, hogy amikor Freeman Dyson fizikus az általa vizionált gömbbel állt elő, még nem tudtunk arról, hogy még a saját galaxisunkban is több milliárd bolygó lehet.

Ekkora számú bolygóval nem lenne szükség arra, hogy az egész bolygórendszert elpusztítsuk egy gömb létrehozásához. Emellett, egy mindössze 8-20 cm vastagságú burok megépítéséhez a Naprendszer összes kőzetanyagára szükség lenne, beleértve a Földet is, elpusztítva minden lehetséges életet. Ez pedig ellentétes a bolygóvédelem elvével, a Naprendszer megőrzését szabályozó ENSZ irányelvekkel.

Helyette a bolygók különböző pályákra való elmozdításához szükséges energiát vizsgálták. Az elképzelés szerint egy fejlett civilizáció, amely több erőforrást keres, vagy egy naprendszer lakható zónájába akar költözni, egész bolygókat tudna kedvére tologatni.

Kozmikus billiárd

Ezt nagy teljesítményű irányított lézerek segítségével állandó, alacsony tolóerővel történő gyorsítással lehet végrehajtani, ami fokozatos átmenetet eredményez egyik pályáról a másikra.

A módszer felhasználható lenne arra, hogy más bolygók erőforrásait hozzánk juttassuk, vagy akár arra is, hogy a Marsot a lakható zónába helyezzük. Ily módon megolvaszthatjuk a jégsapkákat és vizet juttathatunk a légkörbe, hogy segítsen a terraformálásban. A csapat kiszámolta, hogy ez sokkal kevesebb energiát és erőforrást igényelne, mint egy Dyson-gömb megépítése.

Van egy még izgalmasabb aspektusa egy olyan faj számára, mint mi, amely még nem áll készen arra, hogy bolygókkal curlingezni. Ez pedig az, hogy ha az idegenek már most is ezt csinálják, az ad nekünk egy támpontot. A csapat megállapította, hogy ezek a lézerek a jelenlegi technológiánkkal is észlelhetők lennének. Talán még akkor is képesek lehetünk megtalálni ezeket a civilizációkat, ha érthető módon rejtőzködnének.

Ha a fejlett civilizációk képesek lézerek segítségével bolygókat mozgatni, akkor valószínűleg rendelkeznének olyan technológiai képességekkel, hogy ezt úgy tegyék, hogy ne hagyjanak maguk után kimutatható nyomokat. Olyan meghajtási módszereket fejleszthettek ki, amelyek nem okoznak kimutatható kibocsátást. Akkor tehát honnan tudjuk, hogy a fejlett civilizáció bolygókat mozgatott a lakhatósági zónájukba? Úgy, ha egy fejlett faj már áthelyezett volna egy bolygót, akkor túl sok bolygót látnánk a lakhatósági zónában.

A lakhatósági zónán belül nagyszámú bolygót tartalmazó naprendszerek – mint például a TRAPPIST-1 rendszer, amelyben négy bolygó található – vizsgálata lehet a legjobb módja annak, hogy a lézersugarakkal bolygókat mozgató civilizáció jeleit keressük. A szokatlan Kepler-20 csillagrendszer, amelynek hat bolygója közel van a gazdatest csillagához, még ennél is érdekesebb lehet.

“Ami szokatlan, hogy a bolygók a csillagtól való távolság növekedésével váltakoznak a kicsik és a nagyok között. Ez teljesen más, mint a kis belső bolygók és a külső gázóriások szokásos helyzete”, magyarázza a csapat. Hozzátették, hogy “könnyen lehet, hogy az ilyen bolygórendszereket mesterségesen, a bolygók szándékos mozgatásával építették fel.”

A tanulmányt az arXiv szerveren tették közzé.

Érdemes elolvasni:

• A küldetés, amiben a Vatikán segítette ki a NASA-t
• Ezt a hegyet egy becsapódó meteor szakította ketté