Kivirágzott az Antarktisz, szörnyű dolgokat jelezhet előre

Annak általában örülni szoktunk, ha tavasszal nyílni kezdenek az első virágok a kertben. Az Antarktisz viszont nem a legmegfelelőbb hely erre.

Az Antarktiszi-félszigeten mindössze két virágos növényfaj őshonos, és egy új tanulmány szerint ezek most példátlan ütemben nőnek, mivel a hőmérséklet emelkedik és a jég olvadni kezd.

Az Indy100 beszámolója szerint az antarktiszi sédbúza 2009-2019 között ugyanannyit nőtt, mint az azt megelőző 50 évben. Míg az felemásvirágú szegfű növekedési sebessége ugyanezen időszak alatt ötszörösére nőtt.

A Nicoletta Cannone, az olaszországi Insubria Egyetem kutatója által vezetett csoport a Signy-sziget helyszínein mérte az Antarktisz két őshonos növényének növekedését.

Virágozni kezdett az Antarktisz

Az eredmények szembetűnőek voltak. A helyszíneken nem csak gyorsabb volt a növekedés, de az éghajlat felmelegedésével évről évre sűrűbben lakják a növények.

A Discovering Antarctica nonprofit szervezet szerint a régió hőmérséklete átlagosan 3°C-kal melegedett az ember okozta éghajlatváltozás következtében. Ennek következtében az egykor stabil jégtáblák visszahúzódóban vannak.

Bizonyos részeken a jég helyett már nagy kiterjedésű földterület van, amely a növények élőhelyéül szolgál majd.

Peter Convey, a Brit Antarktiszkutató Intézet munkatársa a New Scientistnek elmondta: “Nem az az újdonság, hogy valami gyorsabban növekszik. Hanem az, hogy úgy gondoljuk, hogy már látjuk a pontot, ahonnan nincs visszaút.”

Matthew Davey, a Scottish Association for Marine Science munkatársa hozzátette: “A felgyorsult terjeszkedés most már egyértelműen látható a régióban.”

“Ez a kutatás az első olyan átfogó adatsorral szolgál, amely megmutatja, milyen gyorsan és milyen sűrűn terjeszkedhet a növényközösség.”

A kutatók elismerték, hogy a növények növekedését más tényezők is okozhatják, például a fülesfóka-populáció csökkenése. Azonban ezt is csak az éghajlatváltozásra lehet kenni.

Eközben, ahogy a földterület egyre lakhatóbbá válik, az invazív fajok is megtelepedhetnek a kontinensen, és kiszoríthatják az őshonos növényeket, ami viszont destabilizálhatja a régóta fennálló helyi ökoszisztémákat.

Ha a Signy-szigeten megfigyelteket az Antarktisz más területeire is kivetítjük, hasonló folyamat játszódhat le. Ez azt jelenti, hogy az antarktiszi táj és a biológiai sokféleség gyorsan megváltozhat.

Érdemes elolvasni:

• 375 éve elveszett kontinenst találtak meg
• VIDEÓ: elkészülhetett az eddigi legegyértelműbb felvétel Bigfootról!