Mi rejtőzik a Szahara homokja alatt?

Akár régészek vagyunk a Szahara sivatagban, akár a parton strandolunk, bizonyára eszünkbe jutott a kérdés, hogy mi lehet a talpunk és a homok alatt.

A válasz természetesen a helytől függően változik. A tengerparton az állandóan hullámzó tenger évezredek vagy évmilliók alatt felaprítja a sziklákat, és így keletkezik a homok. Az óceáni üledék alatt található az üledékes kőzet, a homokkő, amely a felette lévő rétegek nyomása miatt keletkezett. Ezen keresztüljutha találhatunk olajat vagy kövületeket, amelyek akkor keletkeznek, amikor az ásványi anyagok beszivárognak az organizmusokba.

A szárazföldön a homok kőzetekből is képződhet, amelyeket a folyók és más elemek őrölnek le az idők során. Az IFLScience szerint az egyik ilyen homokkal borított terület a Szahara sivatag. Bár híres kiterjedt homokdűnéiről, mint legtöbbjük, a Szahara többnyire nem homok.

Úgy tűnik, csak a felszín csontszáraz

Szóval mi rejlik akkor a Szahara dűnéi alatt? Kiderült, hogy rengeteg érdekes lelet. A Szahara nem volt mindig olyan száraz, mint amilyen ma. Egy friss tanulmány kimutatta, hogy nagyjából 21 ezer évente zöldellő erdőséggé változik, ami a Föld tengelyének ‘billegése’ miatt, amely az esős évszakokat is befolyásolja.

A világ legnagyobb fosszilis víztartó rendszere, a núbiai homokkő víztározórendszer néven ismert csapdába esett talajvíz mellett a sivatag más meglepetéseket is tartogat. Az egyik ilyen, 2010-ben talált, őskori óriás-tó. A Nílustól 400 kilométerre nyugatra talált halkövületeket, valamint a terület radaradatait vizsgálva a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy körülbelül 250 ezer évvel ezelőtt a Nílus elárasztotta a Szaharai-sivatag keleti részét, több mint 108,8 ezer négyzetkilométert beborítva.

“Ezek a tavak a Nílus nyugati partján lévő mélyponton keresztüli kiáradásból keletkezhettek. A túlfolyás eredete összhangban van a Nílus eredetéről és a Közép-Afrikából származó vízelvezetésről szóló legújabb hipotézisekkel”, fejtette ki tanulmányában a kutatócsoport. Hozzátették, hogy “a topográfiai adatok kiegészítik az Észak-Afrikában található számos korai és középső pleisztocén-kori tóról szóló gyarapodó bizonyítékokat, amelyek az emberi vándorlási szokásokat támogathatták”.

A kutatócsoport szerint a paleolitikum emberei valószínűleg az ősi mega-tó közelében, a vízforrás közelében telepedtek le.

Bármennyire is barátságtalannak tűnik a Szahara, évszázadok óta lakják, és eltűnt civilizációk településeit és erődítményeit is gyakran fedeznek itt fel. Ami pedig azt illeti, hogy mi van mindezek alatt, valószínűleg nem fog meglepni senkit, ha megtudja a választ. Homokkő. Ha pedig leásunk a homokkő alá, alapkőzetet és kiszáradt agyagot találunk.

Érdemes elolvasni:

• Földcsuszamlás miatt került elő két 2500 éves arany nyaklánc
• Akkora mértékű az erdőirtás, hogy előkerült a ‘brazil Stonehenge‘