1500 éves császári sírt találtak Kínában

Régészek egy ősi császár sírját fedezték fel Kínában, amely körülbelül 1500 évvel ezelőttről származik.

A sírt Hszienjangban, Sanhszi tartományban tárták fel, jelentette be kedden a Sanhszi Régészeti Akadémia.

A kutatók szerint a sír a bejárat keleti oldalán található sírfelirat alapján az i. sz. 557-581 között uralkodó kínai Északi Csou-dinasztia alapító császárához tartozik.

Ez az uralkodó a Yuwen Jue személynév alatt ismert. Kr. u. 542-ben született és Kr. u. 557-ben, 15 éves korában halt meg. Amikor hatalomra került, Yuwen Jue az északi Csou Xiaomin császáraként foglalta el a trónt, de a Tian Wang, vagy szerényen a “Mennyei Király” alternatív címet használta.

Kr. u. 557-ben a császár unokatestvére, Yuwen Hu egy hatalmi harc közepette leváltotta, majd később megölette, számolt be a Newsweek.

Viharos időszak Kínában

A császár sírja egyetlen kamrából áll, és észak-déli irányban alig több mint 56 méter hosszú, és egy árkon keresztül lehet bejutni. A sír alja több mint 10 méter mélyen van a felszín alatt. A kutatók szerint az északi Csou-dinasztia méreteihez képest a sír közepes méretű.

A régészek legalább 146 temetkezési tárgyat tártak fel a sírban. A tárgyak a sír délkeleti részén koncentrálódnak, és elsősorban kerámiafigurákból, valamint kerámiaedényekből állnak. A figurák harcosokat, lovassági egységeket és állatokat, például szállító tevéket ábrázolnak. Bizonyítékok utalnak arra, hogy a sírt egykor kifosztották.

A sír felfedezése nagy jelentőséggel bír az északi dinasztiák császárainak kutatása szempontjából, mondta Csao Csanrui, a Sanhszi Akadémia asszisztens kutatója.

Az északi és a déli, Szung-dinasztia időszaka nagy politikai zűrzavarok ideje volt Kínában. Ebben a Kr. u. 4. és 6. század közötti időszakban Kína északi és déli része politikailag külön dinasztiákra szakadt. A Csou egyike volt az ebben a korszakban kialakult északi dinasztiáknak.

Ezen zűrös időszak véget ért, amikor a Szuj-dinasztia császára, Jang Csien egyesítette a két dinasztiát. A területen, ahol Hsziaomin császár sírját megtalálták, számos más nevezetes sír található az északi dinasztiából, valamint a későbbi Szuj- és Tang-dinasztiából.

Shane McCausland, a londoni SOAS Egyetem történésze és a vizuális művészetek kurátora elmondta, hogy a legújabb leletek a régió történelmének egy “igazán érdekes időszakából” származnak.

Lehet, nem a kutatók voltak az elsők, akik megtalálták császár sírját

Ebben az időszakban “több rövid életű rezsim jött és ment mind Észak-, mind Dél-Kínában, amelyek közül sokan nem vagy nem teljesen kínaiak, ami mindenféle kulturális és etnikai kölcsönhatásokhoz vezetett”.

“A sztyeppéről és Közép-Ázsiából származó türk kultúrák, amelyeket erősen befolyásolt a Kínába most érkező buddhista kultúra, és amelyek új intellektuális vitákat serkentettek, gyakran megadták az alaphangot. A Csou, amelyet a keleti sztyeppéről származó Hszienpej nép uralt, különösen ismert néhány nagyszerű, kőből faragott nagy buddhista szoborról.”

Az olyan állatfigurák, mint a szállító tevék, rámutatnak arra, hogy ez a régió ebben az időszakban a kereskedelem, a kultúra és az eszmék csomópontja volt, mondta McCausland.

A kutató szerint a közzétett figurák és kerámiák sérültnek tűnnek, különösen a felületük, amelyet mintha lekapartak volna, és úgy tűnik, nem a legjobb minőségűek.

Ez arra utal, “hogy a fosztogatók, amikor bejutottak, sikeresen elszipkázták a sír tartalmának válogatott darabjait. Azokat a dolgokat, amelyek a legnyilvánvalóbb királyi tárgyak voltak, és amelyek talán sokkal többet mondhattak volna az alapító uralkodóról”, mondta McCausland.

Érdemes elolvasni:

• Könyves Kálmán-korabeli a világ legősibb optikai illúziója: felismered mindkét állatot?
• Misztikus nép eddig ismeretlen nyelve került elő a romok alól