Ki gondolná, hogy két ennyire különböző országnak is lehet elképesztő kapcsolata. Bár már nem sokat beszélnek róla, volt idő, amikor Lengyelország és Haiti nagyon mély kapcsolatot ápolt. A történethez vissza kell utaznunk az időben a napóleoni háborúk idejére. Mint kiderült lengyel katonákat küldeni a francia gyarmatokra nem volt a legjobb ötlet, de ezt még Napóleon sem tudhatta.
200 éve Napóleon lengyel katonákat küldött Haitira, akkor még Santo Domingora, hogy segítsenek rendet teremteni a lázadó helyiek között. Napóleon sem számíthatott viszont arra, hogy a lengyelek inkább a lázadók mellé fognak majd állni. Így változott meg két távoli és nagyon különböző ország viszonya örökre.
Haiti a francia gyarmatok gyöngyszeme volt, de a franciák a helyieket elképesztő kegyetlenséggel kezelték. Bár a francia forradalommal a rabszolgaság is be lett tiltva elméletileg, ez a gyarmatokra nem feltétlenül vonatkozott. Toussaint- Louverture tábornok a forradalommal egy időben kikiáltotta a szigetország autonómiáját, de ezt Napóleon nem fogadta valami szívélyesen. A lázadás leverésére, az osztrákokkal való békeszerződés után a felszabadult lengyel katonákat elküldte a haiti-i lázadás leverésére. A lengyelek 1802 és 1803 között meg is érkeztek a szigetre.
Lengyelország-Haiti barátság
Sokak nem bírták a karibi klímát, így rengeteg már útközben és nem sokkal a megérkezés után is életüket vesztették. A túlélőket viszont sokkolta a franciák a helyiekkel szemben tanúsított kegyetlensége. Bár a franciák oldalán érkeztek, nem sokkal később már a helyiek oldalán harcoltak. Ennek az is állt a hátterében, hogy csakúgy, mint Haiti, Lengyelország is régóta vágyott a függetlenségre. Így a két nemzet egymásra talált vágyaiban.
Haiti végül sikeresen függetlenedett, és nagyjából 400 lengyel katona úgy döntött, hogy inkább a szigetországban marad. Az ország első szabad vezetője, Jean-Jacques Dessalines, vagy I. Jacques Haiti császárja a lengyeleket „Európa fehér négereinek” nevezte, ami hatalmas megtiszteltetésnek számított akkoriban. Ezek nem csak üres szavak voltak — írja a 3 Seas Europe. Az első alkotmányban a fehéreknek megtiltották, hogy Haiti területén földet birtokoljanak, azonban ez nem vonatkozott a lengyelekre.
Itt még nem állt meg a nagylelkűség. Az uralkodó még a franciák mellett harcoló lengyeleket is mentesítette a kivégzés alól, és haiti-i állampolgárságot adott nekik. Úgy ítélte meg, hogy Lengyelország a szabadság elhivatott nemzete, amelynek szintén többször kellett harcolnia a függetlenségéért történelme során.
Haiti szigetén a mai napig is létezik egy lengyel falu, amelynek a neve Cazale. Itt élnek még kilencedik generációs lengyelek is, és az szabadságharcosok emléke a mai napig is él. Többek között a nyelveben is rengeteg a lengyelekre vonatkozó kifejezés is él. Ezenkívül minden haiti-i templomban megtalálható Csensztokói Szűz Mária képe is.
Bár a kapcsolat már kezd feledésbe merülni, a mai napig is őrzi mindkét ország Haiti felszabadulásának emlékét.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Forrás: