Egyre csak ‘ráncosodik’ a Merkúr, megdöbbentő az oka

A tudósok már régóta gyanítják, hogy a Merkúr évmilliárdok alatt aktívan zsugorodik, de egy új kutatás szerint ez a folyamat még mindig zajlik, és repedezett ráncokat hagy maga után.

David Rothery bolygókutató, a brit Open University professzora a The Conversation című lapnak írt esszéjében kifejtette, hogy a Merkúr kérgén látható ráncok a bolygó folyamatos lehűlésének és összehúzódásának következményei lehetnek, számolt be a Futurism.

Az 1970-es évek óta a tudósoknak távcsöves bizonyítékuk van arra, hogy a Merkúr kérge a belső lehűlés miatt zsugorodott, és ráncos gerinceket hozott létre, amelyeket tudományosan “hegeknek” neveznek. A bolygó átmérője az elmúlt 3,8 milliárd év alatt összesen mintegy 14 kilométert zsugorodott. A gyűrődések pedig, ahogy Rothery leírta, úgy alakultak ki, mint egy öreg almán megjelenő ráncok.

Összemegy a Merkúr?

Rothery és Ben Man, az Open University PhD-hallgatója a Naphoz legközelebbi bolygó egy másik jellemzője felé fordították figyelmüket, hogy kiderítsék, vajon a Merkúr még mindig kisebb lesz-e. “Ezek olyanok, mint a bolygó felszínét szegélyező vonulatokon található apró vágások.”

A grabenek, más néven tektonikus árkok, amelyek általában nagyjából 800 méter hosszúak és 100 méter mélyek, szemben az akár 2 kilométer magas ráncos gerincekkel, amelyeken fekszenek, a “Merkúr-rengések” következtében megnyúlt hegszakaszokban keletkeznek. Olyanok, mint a repedések, amelyek akkor keletkeznek, ha valaki megpróbál meghajlítani egy darab pirítóst, fogalmazta meg hasonlattal Rothery.

Ezek a viszonylag kis repedések a kutatók szerint elsimultak volna, ha olyan idősek lennének, mint maguk a hegek. Ez arra engedte Mant és Rothery-t következtetni, hogy a Merkúr még mindig zsugorodik.

Mivel ilyen kis jelenségekről van szó, nem maradnának fenn nagyon sokáig.

Természetesen bolygók szintjén kis jelenségek. Az árkok többsége a becslések szerint kevesebb mint 300 millió éves, ami töredéke annak a mintegy hárommilliárd évnek, amióta a Merkúr ráncai kialakultak.

2011 és 2015 között a NASA MESSENGER űrszondája több száz lehetséges árokról és 48 olyan sziklacsúcsról küldött fotókat, amelyeken biztosan látták a jelenségeket. A szonda óta a tudósok azon tűnődnek, vajon a Merkúr még mindig zsugorodik-e. Ahogy a NASA egy 2017-es bejegyzésében megjegyezte, egyes árkok akár 50 millió évesek is lehetnek.

A tudósok a 2018-ban indított európai és japán BepiColombo szondától remélik, hogy többet tudhatnak meg a jelenségről. Az űrszonda már kétszer elrepült a bolygó mellett, és 2026-ban érkezik vissza a Merkúrhoz. Ekkor pedig a MESSENGER-nél nagyobb felbontású fotókat készíthet, hogy ellenőrizze, valóban jól láttuk-e azt a 244 poteciális árkot.

Ennek folyamán sokkal részletesebb képet kaphatunk a jelenségről. És talán egyszer s mindenkorra megállapíthatják, hogy a Naprendszer legkisebb bolygója még mindig szeizmikusan aktív-e. És ezért zsugorodik-e úgy, mint egy öreg alma.

Érdemes elolvasni:

• Mi történik egy fekete lyuk közepében?
• A NASA olyan aszteroidához akar eljutni, amely mindnyájunkat milliárdossá tenne