A tíz nap 1582-ben, ami nem történt meg

A ma megszokott naptárunk nem volt mindig jelen az emberiség történetében. Például Kr. e. 5-ben az emberek nem álltak le töprengeni azon, hogy ki ez a Krisztus nevű figura, aki felé visszaszámoltak. A naptárak politikai okokból változtak, valamint azért, hogy jobban tükrözzék az időről alkotott elképzeléseinket.

1. Katona: “Milyen évet írunk?”  2. Katona: “Kr. e. 50-et.”  1. Katona: “Mi az a ‘Kr. e’?”  2. Katona: “Krisztus előtt.”  1. Katona: “És ki az a Krisztus?”  2. Katona: “Fogalmam sincs.”
Forrás: Bored Panda

1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette a Gergely-naptárat. Ezt megelőzően a római világ és Európa nagy része a julián naptárat használta, amelyet Julius Caesar vezetett be Kr. e. 45-ben, írja az IFLScience.

Bár a Julián-naptár tökéletesen működött, gondot okozott a húsvét időpontjának kiszámítása, amelyről a Kr. u. 325-ben tartott első nikaiai zsinat során úgy döntöttek, hogy a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő első vasárnapra kell esnie. Néhány évszázaddal később észrevették, hogy a zsinat által meghatározott tavaszi napéjegyenlőség időpontja, március 21., eltávolodott a tényleges tavaszi napéjegyenlőségtől.

Annak érdekében, hogy a naptárat a napévhez, azaz a Föld Nap körüli keringési idejéhez igazítsák, a julián naptárban négyévente szökőév volt, amikor egy plusz napot adtak hozzá. A probléma az volt, hogy mivel a tényleges napév 365,24219 nap, a julián naptár ‘viharos tempóban’, minden 314 évben nyert egy napot.

A napéjegyenlőség és a napforduló mozgásának figyelembevétele érdekében a Gergely-naptár bevezetésekor úgy döntöttek, hogy a világnak egyszerűen át kell ugrania napokat. Az egyház azért választotta az októbert, hogy elkerülje a keresztény naptárban szereplő eseményeket, és Assisi Szent Ferenc október 4-i ünnepe után megtörtént a Gergely-naptárra való átállás, amikor is mindenki október 15-re állította naptárát.

Gergely pápának 13 nappal kellett volna eltolnia a dátumot, hogy kiegyenlítse az eltérést, de a matematikusok és tudósok számításai után csak 10 nappal tolta el.

Bár a katolikus egyház 1582-ben fogadta el a naptárat, túl korán alkalmazta, ami nagy eltérésekhez vezetett a két naptár között. A Gergely-naptár későbbi alkalmazói, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada 1752-ben váltott, több napot kellett kihagyniuk. De Törökország is 13 napot veszített 1926 és 1927 között.

Érdemes elolvasni:

• 4000 éves kincses térkép megfejtésén dolgoznak
• Kiásták a britek világháborús katapultját, amivel bombázókat lőttek volna ki az égbe