Mennyi az esélye, hogy csak úgy eltörli egy robbanás a földi életet?

Az univerzumban teljesen mindennaposak a kataklizmikus események. Fekete lyukak összeolvadása, szupernóvák, gammakitörések és még egy sor más hátborzongató esemény. A legtöbbjük távoli galaxisokban történik, így nem jelentenek veszélyt ránk. De van néhány, amely hatással lehet a földi életre, és néhány közülük akár egzisztenciális fenyegetést is jelenthet. Az egyik ilyen veszély kilonóva névre hallgat.

A veszélyt általában a nagy energiájú részecskék jelentik. A Földnek légköre és viszonylag erős mágneses mezeje van, így a legtöbb napkitöréstől és a kóbor kozmikus sugárzástól védve vagyunk. Azonban egy igazán erős gamma- vagy röntgensugárzás ionizálhatja a légkörünket és kiirthatja a földi életet. A legelfogadottabb elképzelés szerint egy közeli szupernóva mindannyiunkat megölhet, de a legközelebbi nagy csillag, amely a közeljövőben felrobbanhat, a Betelguese, amelynek akár 100 ezer éve is lehet még hátra. Ez mindössze 650 fényévre van tőlünk, de amikor szupernóvává válik, nem fog ártani a Földnek, csak majdnem olyan fényes lesz, mint a Hold, írja a Universe Today.

Egy újabb elképzelés szerint azonban egy kilonóva elkaphat minket. Ezeket két neutroncsillag összeolvadása váltja ki, és óriási mennyiségű nagyenergiájú részecskét képesek létrehozni. Nem olyan fényesek, mint egy szupernóva, de ezerszer fényesebbek lehetnek, mint egy szimpla nóva. A poláris régiókból röntgensugarak érkeznek, az egyenlítői régióból pedig maga a kilonóva robbanás, amely a részecskéket kozmikus sugárzássá gyorsíthatja. Ha a Föld történetesen egy kilonóva közelében lenne, az nagyon-nagyon rossz hír lenne. Szerencsére egy nemrégiben készült tanulmány szerint a kilonóva kockázata elenyésző.

Megúszhatjuk a kilonóva robbanást?

A tanulmány egy 2017-ben megfigyelt neutroncsillag-összeolvadáson alapul. Ezt optikailag gammakitörésként (GRB), a gravitáció szempontjából pedig kompakt objektum egyesülésként észlelték. Ez azt jelenti, hogy jó adatokkal rendelkezünk az eredeti neutroncsillagok tömegéről és távolságáról, valamint az általuk termelt energia mennyiségéről. A kutatócsoport ezt követően elméleti szimulációkkal egészítette ki ezeket az adatokat.

A kilonóva-robbanás három fő veszélyt jelent. Az első az esemény utófényéből származó röntgensugárzás, amely általában a sarkvidékről indul ki. Tekintettel a fényerősség csökkenésére a távolsággal, a csapat számításai szerint ez 5 parszek, azaz körülbelül 16 fényév távolságig jelenthet veszélyt. A második veszélyt maga a robbanás által keltett gammasugárzás jelenti. Mivel a gammasugarak általában erősen szóródnak a csillagközi részecskékről, csak 4 parszekig vagy 13 fényévig jelentenek veszélyt.

A harmadik fenyegetés sokkal gyanútlanabb lenne. Az első kettő fénysebességgel érne el minket, de ha a fenyegetés hatósugarán kívül lennénk, csak egy csodálatos fényjátékot látnánk. A kilonóva lökéshulláma azonban nagy energiájú kozmikus sugárzásból álló, táguló burkot hozna létre. Ezek a kezdeti röntgen- és gammasugarak után ezer évvel vagy még később is elérhetnének minket. A kutatócsoport számításai alapján a kozmikus sugárzás halálos hatótávolsága közel 36 fényév. Tehát egy közeli kilonóva kozmikus fényshowja figyelmeztetés lenne a közelgő halálunkról.

Azonban nem kell aggódni. Tekintettel a neutroncsillagok összeolvadásának ritkaságára, annak esélye, hogy a Föld közel kerüljön egy kilonóvához, lényegében nulla. Sokkal nagyobb kockázatot jelentenek a saját Napunk napkitörései, amelyek leginkább technológiai, nem pedig egzisztenciális kockázatot jelentenek. Tehát nyugodtan aludhatunk, tudva, hogy nem egy neutroncsillag-összeolvadás fogja a vesztünket okozni.

Érdemes elolvasni:

• 1952-ben 3 csillag nyom nélkül eltűnt az égről. Azóta sem találjuk őket
• Olyan bolygót találtunk, ahol minden eddiginél nagyobb esély van az életre