Az oroszok eközben már az atomháború menetét vázolják
Egy nyugalmazott orosz katona nemrégiben felvázolta azt a lehetséges módot, ahogyan országa végül nukleáris konfliktusba keveredhet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagjaival.
A Nyugattal való esetleges nukleáris konfliktussal kapcsolatos orosz fenyegetések az ukrajnai invázió során eszkalálódtak. Számos Kreml-tisztviselő, katonai vezető és propagandista médiaszemélyiség javasolta, hogy nukleáris fegyvereket vessenek az Ukrajnának továbbra is segítséget nyújtó nyugati nemzetek ellen. A Newsweek szerint a szakértők véleménye viszont eltér abban, hogy ezek a fenyegetések valójában mennyire komolyak.
Az év elején Vlagyimir Putyin ideiglenesen felfüggesztette országa részvételét az Egyesült Államokkal közös új START-egyezményben, márciusban pedig bejelentette, hogy Moszkva taktikai atomfegyver-tároló létesítményeket fog építeni Fehéroroszországban, amelyet Putyin közeli szövetségese, Alekszandr Lukasenka vezet.
Szombaton Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója és megosztott egy klipet, amelyben Mihail Hodarjonok nyugalmazott orosz ezredes egy állami hírműsorban jelent meg, és a balti-tengeri nemzetekkel fennálló feszültségekről beszélt. Figyelmeztette Svédországot az Oroszországgal szembeni ellenséges magatartástól. Arra is utalt, hogy a térségben tapasztalható feszültségek elkerülhetetlenül nukleáris konfliktushoz vezethetnek a térség más NATO-tagországaival.
Nem lehet nem nukleáris háborúról szó az orosz tévében
“Mindazonáltal ez valóban konfliktushoz vezetne az Orosz Föderáció és a NATO között”, kezdte Hodarjonok.
És ez a konfliktus csakis nukleáris lehet. Ezért kérdezzük meg Stockholm és Tallinn lakóitól: “Szükség van rá?”. Szükségük van rá? El tudtok képzelni egyáltalán egy víz alatti nukleáris robbanást Tallinn vagy Stockholm közelében, amely egy hullámmal elsöpörné a városotokat? El tudjátok egyáltalán képzelni, hogy az egész Balti-tenger tele lehet rakva az aknáinkkal? Akár annyi aknát is lerakhatnánk, hogy önöknek 10 évbe telne a hatástalanítás, ha egyáltalán lenne rá kapacitásuk és eszközük.
Svédország azon maroknyi európai ország közé tartozik olyanok mellett, mint Ukrajna és Georgia, amelyeket a NATO tagjelöltként ismer el. Az év eleje óta próbál csatlakozni a szövetséghez, miután Törökország fenntartásai miatt megakadt a csatlakozás. Júliusban Recep Tayyip Erdoğan török elnök felhagyott Svédország NATO-csatlakozással szembeni ellenállásával.
Finnországot áprilisban vették fel hivatalosan, míg Lengyelországot, Észtországot és Lettországot 1999 és 2004 között. Egyes szakértők szerint Svédország csatlakozása a szövetséghez a Balti-tengert “NATO-tavakká” változtatná, ami komolyan megnehezítené Oroszország azon való működését.
A NATO-megállapodás 5. cikke kimondja, hogy a tagállamok az egyikük elleni támadást az összes tagállam elleni támadásnak tekintik, és válaszul a szükséges katonai segítséget nyújtják. Egy Oroszország által az egyik tagország ellen intézett támadás tehát sokkal szélesebb körű nemzetközi konfliktushoz vezethet.
Érdemes elolvasni:
