Nagyon úgy néz ki, hogy megvan Oroszország következő célpontja
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere burkoltan fenyegeti Moldovát, miközben országa jelenleg is háborúban áll Ukrajna ellen, amely a Kreml szerint a Nyugat miatt történik.
Lavrov csütörtökön azt mondta, hogy Moldova, mint volt szovjet köztársaság, veszélybe sodorja magát, amikor az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. A megjegyzéseket ráadásul a világ legnagyobb regionális biztonsági szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri konferenciáján tette, adta hírül a Newsweek.
Az EU és tagállamai 2022 júniusában támogatást nyújtottak Moldovának, és tagjelölti státuszt adtak neki. Ezt a támogatást idén márciusban megerősítették, és az EU és tagállamai ígéretet tettek arra, hogy továbbra is biztonsági és gazdasági támogatást nyújtanak Moldovának a csatlakozás felé vezető úton.
A Kozak Memorandum, amely 20 évvel ezelőtt megbízhatóan megoldhatta volna a moldovai helyzetet, egyike azoknak a meghiúsult kísérleteknek, amelyekkel kontinensünk akut problémáit az EBESZ elvei alapján próbálták megoldani. Annak idején a NATO és az EU brüsszeli részlege komolytalanul megtorpedózta a dokumentumot. Valójában a sors fintora, hogy Moldova a Nyugat által Oroszország ellen kirobbantott hibrid háború következő áldozata legyen.
A Kozak Memorandum egy 2003-as, Oroszország által javasolt terv volt, amely megpróbálta megoldani a Moldova és a Moldovától 1990-ben elszakadt szeparatista régió, Dnyeszteren túli terület közötti kapcsolatokat. A memorandumot végül Vladimir Voronin, Moldova akkori elnöke elutasította.
Oroszország megtámadná Moldovát is? Mi lesz akkor Ukrajnával?
Csütörtökön a moldovai külügyminisztérium visszautasította Lavrov megjegyzéseit, brutálisnak nevezve Oroszország ukrajnai invázióját, és kijelentve, hogy Moldova “megérezte a destabilizációs kísérletek teljes arzenálját, amelyet Oroszország ellenünk szabadított el”.
Oroszország kijelentései, akár ma, akár korábbi alkalmakkor, részei annak az ellenséges akciósorozatnak, amelyet az Orosz Föderáció az elmúlt 30 évben megpróbált végrehajtani országunkkal szemben. Szerencsére ez idő alatt a nyugati partnerállamok mindvégig mellettünk álltak, és segítettek nekünk abban, hogy sikeresen leküzdjük ezeket a fenyegetéseket.
A nyilatkozat folytatódott: “Figyelembe véve, hogy Lavrov még mindig az EBESZ miniszteri találkozójára érkezett, reméljük, hogy üzenetünket – amely világos és éles – ő is megérti: a Moldovai Köztársaság visszafordíthatatlanul az európai úton halad, és ma jobban, mint valaha, ragaszkodunk az orosz csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonásához a területünkről.”
November 24-én orosz tisztviselők bírálták Moldovát és megtorlással fenyegetőztek, miután parlamentje megszavazta, hogy csatlakozik az ukrajnai háborúval kapcsolatos, Oroszország elleni uniós szankciókhoz. Moldova lépése része annak a törekvésnek, hogy megváltoztassa a jogszabályokat, hogy pályázhasson az EU-hoz való csatlakozásra.
Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója a Twitteren azt írta, hogy Lavrov megjegyzései
megerősítik, hogy Oroszországnak nem áll szándékában megállni Ukrajnánál, hacsak nem állítják meg.
Mihail Troickij, a Wisconsin-Madison Egyetem gyakorlati professzora elmondta, hogy Lavrov megjegyzései “megerősítik” Oroszország nézőpontját, miszerint azért rohanták le Ukrajnaát, mert az ország közelebb került a NATO-felvételhez.
Lavrov új megjegyzései nagyobb vörös vonalnak bizonyulhatnak, tette hozzá, mivel nem csak a NATO-felvétel, hanem az EU-ba való felvétel is elfogadhatatlannak tekinthető Oroszország számára.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
