A kihalóban lévő nyelv, amelyben nem lehet sem igent, sem nemet mondani

Nepál Terai régiójának ködbe burkolódzó dombjai között a kusunda nyelv a kihalás szélén áll. Ismeretlen eredete, és számtalan furcsasággal rendelkezik. Például az “igen” és a “nem” szavak hiánya, ezért a nyelvészek úgy vélik, hogy a kusunda nyelvnek nincs köze a világ egyetlen más nyelvéhez sem.

A kihívást fokozza, hogy a beszélők száma egyre csökken, és már csak egy ember beszéli folyékonyan, a 48 éves Kamala Khatri. A kusunda nép, amely egykor félig nomád nép volt, és az “erdő királyaiként” ismerték őket. Mélyreható változásokkal szembesültek, ahogy Nepál népessége nőtt, és az őserdők a mezőgazdaság és a kormány politikája miatt lassan asszimilálódtak. A letelepedésre és a letelepedett életmódhoz való alkalmazkodásra kényszerített kusundák elvesztették őseik nyelvét, ezzel elszakítva identitásukhoz és múltjukhoz fűződő létfontosságú kapcsolatukat. Mára 273-an maradtak, erősen marginalizált és elszegényedett kusundák szétszóródva élnek Nyugat-Nepál középső részén.

A Kusunda nyelv megőrzésére irányuló erőfeszítések a nepáli nyelvi bizottság kezdeményezésére folynak. Kusunda nyelvtanfolyamokat indítottak, különösen a fiatalabb generációt célozva meg, mint például a 18 éves Hima Kusunda, aki két éve tanulja a nyelvet — írja a BBC. A Nyelvi Bizottság azt is támogatja, hogy a kusunda gyerekek a dangi Mahindra középiskolában tanulhassanak, ahol nemcsak oktatásban részesülnek, hanem anyanyelvüket is tanítják.

Egy igazán furcsa nyelv

A kusunda nyelvi sajátosságai, mint például a standard tagadási módszerek és az abszolút irányokat jelölő szavak hiánya, egyedülálló és kihívást jelentő nyelvvé teszik a nyelv dokumentálását és újjáélesztését. Nyelvészek, köztük Madhav Pokharel a Tribhuvan Egyetemről, több mint egy évtizede tanulmányozzák a kusunda nyelvet, és azt feltételezik, hogy a tibeti-burman és az indoárja törzsek beáramlása előtt a Himalája alatti területeken beszélt ősi túlélője lehet a nyelv.

Ha nem szeretnél valamit, akkor nem azt kell mondani, hogy “Ezt nem szeretném.”, hanem valami olyasmit, ami az akarásnak alacsony valószínűségét jelzi. Irányok helyett, mint a jobb vagy bal, inkább ezt vagy azt az oldalt használják. Az időbeli relációk is hasonlóan bonyolultak. A múltbéli cselekvéseket tapasztalatokkal párosítják, míg a jelennek nincs kapcsolata semmihez.

A kusunda megőrzésének sürgőssége túlmutat a nyelvi kíváncsiságon. Az őshonos nyelvek újjáélesztését különböző tanulmányok a fizikai és mentális jólét javulásával hozták összefüggésbe. A kusundák számára nyelvük megőrzése nem csupán nyelvi törekvés, hanem a kulturális identitás visszaszerzésének, a történelmi traumák leküzdésének és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek kezelésének eszköze is.

Újjáélesztési kísérletek

A modern technológia, például a berlini székhelyű NowHere Media által készített virtuális valóság dokumentumfilmek is szerepet játszanak a kusunda nyelv, kultúra és hagyományok dokumentálásában. A végső cél egy olyan digitális archívum létrehozása, amely a jövő generációi számára is hozzáférhető.

Kusunda története megrendítően emlékeztet a nyelv, a kulturális identitás és a jólét közötti bonyolult kapcsolatra. Miközben a nyelvészek és aktivisták versenyt futnak az idővel, hogy megmentsék ezt az egyedülálló nyelvet, a kusunda nép nem csupán a szavakért küzd. A múltjukkal való létfontosságú kapcsolatért, amely sajátos nyelvi örökségüket is magában foglalja.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• 5 ma is gyakran használt testjel, amit ókori őseinktől tanultunk
• A dinoszauruszok lehetnek az okai annak, hogy nem élünk 200 évig