Magyarázatot találtak a Tejútrendszer sötét és rejtélyes régiójára

Fotó: Ginsburg et al., arXiv 2023 (CC BY 4.0 DEED)

Galaxisunk, a Tejútrendszer középpontjában egy zavaros, sötét felhő, a “Tégla” található. Sűrű és átláthatatlan, tele hideg gázzal és a kutatók évtizedekig nem tudták megmagyarázni, hogy egy olyan felhő, amely látszólag tökéletes csillagok keletkezésére, miért mutat olyan kevés csillagkeletkezést. A JWST új megfigyelései végre bepillantást engedtek abba, hogy mi folyik itt.

Először is tisztázzuk, hogy a kevés csillagkeletkezés ellenére még mindig 56 ezer van a Téglában. Azonban ez közel sem olyan sok, mint amennyit egy 60 millió nap tömegű molekuláris felhőtől ‘elvárnánk’. Éppen ezért számos tényező jöhet szóba az inaktivitás megértése érdekében, írja az IFLScience. Lehet, hogy túl fiatal, túl turbulens, vagy erős mágneses mezőkkel rendelkezik, amelyek elfojtják az új csillagkeletkezést.

A JWST segítségével a csapat megvizsgálta a szén-monoxid kibocsátását a felhőn keresztül, és felfedezte, hogy a felhő közepén sok van belőle, méghozzá jég formájában, ami fölöttébb különös felfedezés.

“Megfigyeléseink bizonyítják, hogy a jég nagyon elterjedt ott, olyannyira, hogy a jövőben minden megfigyelésnél figyelembe kell venni”, mondta Adam Ginsburg, a Floridai Egyetem csillagásza.

“A JWST-vel új utakat nyitunk a szilárd halmazállapotú molekulák mérésére, míg korábban csak a gázok vizsgálatára szorítkoztunk. Ez az új nézet teljesebb képet ad arról, hogy hol léteznek ezek a molekulák, és hogyan mozognak.”

A jég azonban nem ad magyarázatot arra, hogy miért nem keletkeznek a csillagok olyan gyorsan és gyakran, mint ahogyan azt vártuk. Sőt, épp ellenkezőleg. Csillagok csak hideg gázból keletkeznek, mert az csak akkor tud sűrűbbé sűrűsödni. Egy bizonyos küszöbérték felett ez a túlsűrűség a gravitáció hatására összeomlik, és végül csillaggá alakul. A sok jégnek alapján a felhő körül hűvös hőmérséklet uralkodna, de a kutatócsoport éppen az ellenkezőjét találta.

A Tégla középpontjában lévő gáz melegebb, mint a hasonló régiókban, és ez valószínűleg fontos darabja a kirakósnak. De ez még csak a kezdet, ugyanis a JWST hihetetlen új részletekkel tudott szolgálni egy jól ismert objektumról, amely évtizedek óta zavarba ejtette a csillagászokat. Ezek még csak a Tégls kiterjedt megfigyeléseinek első eredményei, de a csapat mindent meg akar tudni róla.

“Nem tudjuk például a CO, a víz, a CO2 és az összetett molekulák relatív mennyiségét”, mondta Ginsburg. “Meg tudjuk mérni ezeket, és így képet kaphatunk arról, hogyan alakul a kémia az idő múlásával ezekben a felhőkben.”

A tanulmány a The Astrophysical Journal című folyóiratban jelent meg.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat