• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Szerkesztőség Szerkesztőség · 2023.12.09.
· MIX

Az univerzum első csillagai sokkal nehezebb elemeket is létrehozhattak, mint amilyeneket valaha láttunk

kilonóva robbanás csillagászat világűr

Ez az ábra egy kilonóvát mutat, amelyet két ütköző neutroncsillag hoz létre. Illusztráció: NOIRLab/NSF/AURA/J. da Silva/Spaceengine

A csillagoknak az idők hajnalán képesnek kellett lenniük arra, hogy sokkal nehezebb elemeket hozzanak létre, mint bármi, ami valaha is előfordult a Földön, vagy egyáltalán a tágabb univerzumban.

Erre a következtetésre jutott a Michigani Egyetem csillagászaiból álló, Ian Roederer vezette csapat, írja a Science Alert. Ők a Tejútrendszerben 42 csillagot vizsgáltak, amelyek kémiai bőségét csak a 260-nál nagyobb atomtömegű elemek korábbi keletkezésével lehet megmagyarázni.

A világegyetemben található elemek többségét, azaz a hidrogénnél nehezebbeket csillagok hozták létre. Az első keletkezési módjuk a fúzió. A csillagok magjában az atomokat ‘összemosódnak’ és nehezebb elemeket hozznak létre.

A legnehezebb elem, amit ez a folyamat elő tud állítani, a vas. A vasnak a nehezebb elemekké való fúziója sokkal több energiát igényel, mint amennyit termel, ezért a csillag ilyenkor megsemmisül.

BEZÁRÁS

Egy másik mód azonban az önmegsemmisítés köré épül. A szupernóva- és a kilonóva-robbanásokban, amikor két neutroncsillag egymásnak csapódik, a körülmények éppen megfelelővé válnak a gyors neutronbefogási folyamathoz, azaz r-folyamathoz.

Az univerzum nehezebb elemeket rejtegethet, mint amilyeneket valaha láttunk

Ilyenkor olyan sok neutron van körülöttük, hogy a rendelkezésre álló atommagokba csapódnak, és egy nehezebb elemet alkotnak. Ehhez nagyon szélsőséges, energikus környezetre van szükség, például egy szupernóvára.

Ráadásul az egész folyamat nagyon gyorsan történik. Megerősítették, hogy ennek során olyan elemek keletkeznek, mint az arany, a platina, a tórium és az urán. De még mindig sok mindent nem tudunk arról, hogyan keletkeznek az elemek.

“Van egy általános elképzelésünk arról, hogyan működik az r-folyamat, de a folyamat feltételei meglehetősen szélsőségesek” – magyarázza Roederer.

Nincs tudjuk, hogy az univerzumban hány különböző típusú hely képes az r-folyamatot létrehozni, nem tudjuk, hogyan végződik az r-folyamat, és nem tudunk választ adni olyan kérdésekre, mint például, hogy hány neutront lehet hozzáadni.

“Vagy, hogy milyen nehéz lehet egy elem egyáltalán. Ezért úgy döntöttünk, hogy néhány már jól ismert csillagban megvizsgáljuk azokat az elemeket, amelyek hasadással keletkezhetnek, hogy lássuk, megválaszolhatunk néhány ilyen jellegű kérdést.”

Egy másik mód, amiről tudjuk, hogy elemek keletkezhetnek, az a maghasadás. Ilyenkor egy atom az összeolvadás helyett szétválik, és az eredmény egy kisebb tömegű elem lesz.

A Tejútrendszer 42 csillagának kémiai összetételét, amelyet Roederer és csapata vizsgált, már jól tanulmányozták és megállapították.

Az univerzum első csillagai túlnyomórészt hidrogénből álltak. Ezek a csillagok magjukban alkották meg az elemeket, majd elpusztultak, és a környező teret elárasztották elemekkel, amelyeket a csillagok következő generációi vettek fel.

A kutatócsoport által vizsgált csillagok esetében ismert, hogy a szupernóva-robbanások során az r-folyamat során keletkezett elemek.

A kutatók azonban nem az r-folyamat elemeit keresték. Olyan elemeket kerestek, amelyek a hasadás termékei lehetnek, mint például a ruténium, a ródium, a palládium és az ezüst. És ahelyett, hogy a csillagokat külön-külön vizsgálták volna, mint általában, a kutatók csoportosan vizsgálták őket.

Forró nyomon

Ennek köszönhetően találtak egy mintát. Bizonyos más elemek jelenléte bizonyos gyakorisági arányokban várható, ha a csapat által vizsgált fémek az r-folyamat során keletkeztek. Ezek az arányok nem voltak jelen. Eszerint a kérdéses elemek hasadással keletkeztek.

Ez azt jelenti, hogy a korai csillagok, ahonnan ezek a fémek származnak, sokkal nehezebb, 260-as atomtömegnél nagyobb tömegű elemeket termelhettek, amelyek később könnyebb, stabilabb elemekké hasadtak.

Soha, sehol nem figyeltük meg ezeknek az elemeknek a természetes előfordulását. Láttuk őket a laboratóriumban, de a felezési idejük olyan rövid, hogy szinte azonnal bomlanak.

A kutatás azonban azt mutatja, hogy a lehetséges hasadási termékeik keresése megmondhatja, mennyire valószínű vagy gyakori a keletkezésük a tágabb univerzumban.

Érdemes elolvasni:

  • Lehetséges, hogy a Tejútrendszer küllője egy galaktikus ütközéskor alakult ki?
  • Hazugságok a világűrről, amiket Neked is mondtak már
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
csillagászat tudomány világűr
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

  • Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

  • A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

  • Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

  • A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

  • 39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

Kapcsolódó cikkek

Cochliomyia_hominivorax_legyek
2025.06.15.

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól


Olvasson tovább
Svalbard magtár
2025.06.15.

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére


Olvasson tovább
kvatumóra kutatás tudomány GPS óra
2025.06.15.

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem


Olvasson tovább
Protosterol Biota milliárd éves kőzetek ősök
2025.06.15.

Elveszett ősök birodalmát fedezték fel milliárd éves kőzetekben


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Tovább olvasok
Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Tovább olvasok
A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

Tovább olvasok
Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Tovább olvasok
A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

Tovább olvasok
39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

Tovább olvasok
Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Tovább olvasok
A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

Tovább olvasok
Elveszett ősök birodalmát fedezték fel milliárd éves kőzetekben

Elveszett ősök birodalmát fedezték fel milliárd éves kőzetekben

Tovább olvasok
A harmadik atombombát nem vetették be a második világháborúban, mégis megölt két embert

A harmadik atombombát nem vetették be a második világháborúban, mégis megölt két embert

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4