Videó: 8 Budapestnyi a világ legnagyobb jéghegye, és mozgásban van

Hihetetlen felvételek segítségével új képet kaptunk a világ legnagyobb jéghegyéről, amint megkezdi útját a Déli-óceánba.

Az A23a nevű jéghegy területe mintegy 3990 négyzetkilométer, azaz majdnem 8-szor akkora, mint Budapest (525 négyzetkilométer), vastagsága pedig elképesztő 400 méter.

A jéghegy múlt héten került a címlapokra, miután 30 év után mozgásba lendült, adta hírül a Daily Mail.

Most a Brit Antarktiszkutató Intézet (BAS) új videót és képeket tett közzé, amelyeket az RRS Sir David Attenborough készített, és amelyeken a jéghegy a kutatóhajó mögött a távolba nyúlik.

“Hihetetlen szerencse, hogy a jéghegy útvonala a Weddell-tengerből kifelé pontosan a tervezett útvonalunkkal szemben volt. És az is, hogy a megfelelő csapat volt a fedélzeten, hogy kihasználjuk ezt a lehetőséget”, mondta Dr. Andrew Meijers, az RRS Sir David Attenborough tudományos főmunkatársa és a BAS sarkvidéki óceánokkal foglalkozó tudományos vezetője.

Mi lesz a jéghegy sorsa?

Az A23a eredetileg 1986-ban vált ki a Filchner-selfjégtakaróból, de egészen idáig a tengerfenéken maradt. November 24-én a megaberg kiszabadult, és a Weddell-tengeri szektorból a Déli-óceán felé vette az irányt.

A BAS szerint a monstrumot most valószínűleg a Nyugati-Szél-áramlás sodorja magával a “jéghegyek sikátorába”. Ezek alapján a jéghegyek szokásos pályáján halad a Déli-Georgia szubantarktikus sziget felé.

Ezen a héten az RRS Sir David Attenborough a Weddell-tenger felé vezető tervezett útvonala során véletlenül elhaladt a jéghegy mellett.

Szerencsére az A23a nem befolyásolta a tudományos küldetésünk szoros időbeosztását. Csodálatos látni ezt a hatalmas hegyet személyesen. Olyan messzire nyúlik, ameddig a szem ellát.

A kutatók a filmezés mellett azonban mintákat is vettek a jéghegyből. Remélik, hogy ezek segítenek majd megérteni, hogyan hat az éghajlatváltozás a Déli-óceánra és az ott élő szervezetekre.

Laura Taylor, a küldetésen dolgozó biogeokémikus szerint “tudjuk, hogy ezek az óriási jéghegyek tápanyaggal látják el az általuk átszelt vizeket, virágzó ökoszisztémákat hozva létre az egyébként kevésbé termékeny területeken.”

“Amit nem tudunk, az az, hogy az adott jéghegy mérete és eredete milyen hatással lehet erre a folyamatra. Mintákat vettünk a jéghegy útvonala mögött, közvetlenül a jéghegy mellett és előtt lévő óceáni felszíni vizekből.”

Ezek segítenek meghatározni, hogy milyen élet alakulhat ki az A23a körül, és hogy ez a jéghegy és a hozzá hasonló jéghegyek hogyan befolyásolják az óceánban lévő szenet és annak a légkörrel való egyensúlyát.

A legnagyobb jelenlegi jéghegy rekordja a legtöbb évben változik, mivel az antarktiszi kontinensről új jéghegyek kálválnak ki, amelyek aztán kisebb darabokra törnek.

A globális felmelegedés okozta emelkedő víz- és levegőhőmérséklet instabilitást idéz elő az Antarktisz és Grönland partjainál, felgyorsítva az olvadást és növelve a borjadzás mértékét.

A korábbi rekordtartó az A76 volt, amely 2021 májusában vált le a Weddell-tenger egyik jégpáncéljáról, de azóta három darabra töredezett.

“Az antarktiszi jégtáblákról lekálváló jéghegyek a gleccserek természetes életciklusának részét képezik”, mondta Geraint Tarling professzor, a BAS ökoszisztémákért felelős tudományos vezetője.

Érdemes elolvasni:

• VIDEÓ: Így teremt egy bálna teteme saját ökoszisztémát a tenger fenekén
• Az univerzum első csillagai sokkal nehezebb elemeket is létrehozhattak, mint amilyeneket valaha láttunk